102671. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés édesvízi növényekből cellulóz-féltermék gazdaságos előállítására
Megjelent 1931. évi .június hó 1 -én. KA0YAR ÍTIRÍLYI SZABADALMI BIEÓ8Í9 SZABADALMI 1026 71. SZÁM. — XlII/a. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés édesvízi növényekből cellulózféltermék gazdaságos előállítására. Ordódy Lajos ny. tisztviselő, Ordódy Béla vegyészmérnök, Hollósy Zoltán udvari titkár és Horváth Endre vegyészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1930. évi májas hó 12-ike. Ismeretes, hogy eddigelé eredménytelenül kísérelték meg a nagy mennyiségekben előforduló édesvízi növényeket, a hidrolitákat (nádat, sást, kákát, tifát stb.) 5 cellulóz, ill. cellulózféltermék előállítására gazdaságosan hasznosítani. Az erre vonatkozó kísérletek gyakran már a természeti viszonyok okozta költséges termelésen és a nyersanyag körülményes kö-10 rülményes összegyűjtésén meghiúsultak, de főleg a nyersanyagnak az ezt feldolgozó gyári telepekre való szállításának nagy költségei voltak azok a tényezők, amelyek az ily édesvízi növényekből elő-15 állított cellulóz versenyét a fából előállítottal* már eleve lehetetlenné tették. Ezt már a kapott cellulóznak a feldolgozott nyersanyaghoz való viszonyát, illetőleg, pl. a leggyakrabban előforduló nádnak a 20 íávtál való iegyszelru összehasonlítása is mutatja. Míg pl. egy 1 m3 térfogatú nádköteg 40%-os kiaknázás mellett kb. 3 kg. cellulózt ad, addig lm3 fából kb. 130—140 kg. cellulózt lehet előállítani. Oly célból, 25 hogy nádból ennyi cellulózt állíthassunk elő, 40, sőt majdnem 50 m3 nádra van szükség, ami azt jelenti, hogy bizonyos mennyiségű cellulóz előállításához szükséges nád szállítási költsége 40-, sőt csak-30 nem 50-szer olyan nagy, mint ugyanannyi mennyiségű cellulóz előállításához szükséges fáé. A találmány már most oly eljárás és berendezés, amelyek az eddigelé elkerülhe-85 tetlen és az édesvízi növényeknek a cellulózkítermelés számára való gazdaságos értékesítését kizáró nagy szállítási költ^ a HKs^ Ut a l ,e fce «vé V X -"Sl.A. teszik, hogy a cellulózt édesvizi növényekr bői oly gazdaságosan állítsuk elő, hogy az 40 ily módon kapott cellulóz a fából előállított cellulózzal is felveheti a versenyt. A találmány szerinti eljárás lényegé* ben véve abban van, hogy a nyersanyagot szolgáltató összterületet részterül©- 45 tenként egymásután letaroljuk és az egyes részterületekben kapott nyersanya* got már magában ebben a részterületből, a helyszínen cellulózféltermékké dolgozunk fel, amely cellulózban gazdagabb és je- 50 lentékenyen kisebb térfogatú, mint a nyersanyag. E féltermék igen könnyen ^ még sokkal kisebb térfogatra is összesajtolható, azért azt az alapos mosás után összésajtoljuk és összesajtolt állapotban rész- 55 területenként összegyűjtve — bizonyos mennyiség elérése után — cellulózzá vagy ; közvetlenül bizonyos papírfajtává való végleges feldolgozás céljából a gyártelepre szállítjuk. A nyersanyagnak részte- 60 rületenként történő feldolgozása által természetesen annak az egyes, gyakran egymástól igen távol fekvő részterületekről való fáradságos és körülményes összegyűjtése is elmarad és azáltal, hogy a 65 gyártelepre a nyers anyagból, ennek levágási helyén kapott és igen csekély térfogatra összesajtolt cellulózfélterméket küldünk, a nyersanyag nafy szállítási költségeit kiküszöböljük. Az eljárás gazdaságos foganatosítására a találmány szerint egy vándorló, azaz egyik helyről a másik helyre könnyen szállítható berendezés szolgál, amely lényegében szecskavágó gépből, a nyers anyag feltárására való több fűzőből, az 70 m