102661. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fiatal fák főhajtásának irányítására
Megjelent 1931. évi . júni us hó 217 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102661. SZÁM. — X/g. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés fiatal fák főhajtásának irányítására. Dalchow Ferenc faiskolatulajdonos Neuen és Hobbing- Reimar kereskedő Berlin-Neutempelhof. A bejelentés napja 1930. évi május hó 13-ika. Németországi elsőbbsége 1929. évi május hó 14-ike. A találmány eljárásra vonatkozik fiatal fák főhajtásának irányítására, amely az eddigelé használatos ugyanerre a célra alkalmas eljárást van hi-5 vatva helyettesíteni, amelynél a főhajtást a fatörzsnek a hajtásrügy fölött ideiglenesen meghagyott darabjához kellett kötni. Az eddigelé alkalmazott eljárásnak sok hátránya van, amelyek min-10 den szakember előtt ismeretesek. E hátrányokat az új eljárás alkalmazásával teljesen kiküszöböljük és ezenkívül jelentékeny előnyöket érünk el. Az eljárás lényege az, hogy mindeneklft előtt a fa törzsét, közvetlenül a megnő -vesztésre szánt hajtás fölött levágjuk. Ezután azt az irányt, amelyben a megnövesztendő hajtásnak nőnie kell, a fa törzsére erősített vezetősínnel befolyásol-20 juk. Az eljárás foganatosítására különféle berendezéseket használhatunk, így pl. sín gyanánt szolgáló, nem-rugalmas hajlítható anyagból álló pántot, amelynek két oldalt kiálló sávszerű meghosz-25 szabbított része van. Az egyik sávot vagy csíkot a fatörzsre erősítjük, a másikat pedig a hajtásrügy vagy a már növésben levő hajtás köré tekercseljük. Különösen előnyös az említett sínt rugózó 80 kapocsként kiképezni vagy különlegesen alakított sínt használni, amely kapocscsal van kombinálva és az utóbbi segélyével van a törzsön megtartva. A rajz la—le. ábrái az eddigelé szoká-85 sos eljárást mutatják, ahol is a megnövesztendő főhajtás irányának befolyásolására a fatörzsnek a hajtásrügy fölött ideiglenesen meghagyott darabját használják. A 2—5b. ábrák: a találmány szerinti új 40 eljárást, illetve foganatosítására szolgáló berendezést tüntetik fel, ahol is a 2. ábra a pántnak mellső vagy oldalnézete, a 2a. ábra a pánt felülnézete, a 45 3a—3f. ábrák e pánt alkalmazását és hatását szemléltetik, a 4. ábra az eljárás foganatosítására szolgáló, kapoccsal kombinált sínnek távlati képe, a 50 4a. ábra a kapocs felülnézete, végül az 5a. és 5b. ábrák e sín alkalmazását mutatják, a főhajtás növésének két különböző időszakában. Az eddigelé szokásos eljárást (la—le. 55 ábrák) olymódon foganatosították, hogy az (1) törzset a megnövesztésre szánt (2) hajtásrügy fölött kb. a kéz szélességével egyenlő magasságban akként vágták le, hogy a (2) rügy fölött a törzsnek (3) da- 60 rabja maradt meg. E (3) darabon levő (4) rügyeket kivágták. A (2) rügy (la, ábra) ekkor erősen kihajtott (lb. ábra) és a (2a) hajtássá fejlődött (lc. ábra), amelyet az (5) háncsszalaggal a törzs (3) vé- 65 géhez kötöttek. Ha a (2a) hajtás eléggé kifejlődött, akkor a (3) darabot az A—A vonal mentén (ld. ábra) levágták olymódon, hogy a fa az le. ábrán látható alakú lett. A (3) darab levágásánál gyakran 70 előfordult, hogy a (2a) hajtást megsértették és ily módon azt növésében hátrányosan befolyásolták.
