102658. lajstromszámú szabadalom • Muffolakemence, különösen vasbádogtárgyak zománcozásához

Megjelent 1931. évi május hó 15-én. MAGYAR KIBÍLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102658. SZÁM. — XVI/e. OSZTÁLY. Muffolakemence, különösen vasbádogtárgyak zománcozásához. Weisz Manfréd acél- és fémművei r.-t. Budapest. A bejelentés napja 1930. évi április hó 29-ike. Vasbádogedények és más efélék zo­máncozásánál a zománc beégetését muf­folakemencékben végzik. Az általában használatos muffolakemeneénél a zománc-5 keverékkel bevont tárgyakat szállítóko­csin elhelyezett peckes állványra rakják, a muffolába betolják s a kocsit kihúzzák, mikor is a tartóállványok az áruval együtt a kemencében maradnak. Az áru kiége-10 tése után a kocsit újból a támasztóállvány alá tolva, azt az áruval együtt kihúzzák, mikor is a kemence újabb égetésre készen áll. Ennek a rendszernek hibája, hogy az áruk a kocsin való tologatás köz­lő ben könnyen egymásnak ütődnek, vagy lecsúsznak, s ekkor a még ki nem égetett vagy a már kiégetett, de még lágy zo­máncréteg könnyen megsérül. , E hátrányok elkerülésére ismeretes már 20 olyan muffolakemence, melynek köpenye két vagy több egymás mellett fekvő ke­mencefenék fölött eltolható s melynél az árut a fenéken helytállóan elrendezett állványokra rakják s azután a köpenyt 25 viszik az állvány fölé, miközben a másik fenéken levő állványról, melyről a kö­penyt elmozdították, a kiégetett árut le­rakják s helyébe újat raknak fel. Ennek a kemencének azon előnyei mellett, hogy 30 az áruk megsérülése alig fordul elő s hogy teljesítőképessége nagy, az a hátránya, hogy hőkihasználása nem tökéletes, mert a szabadon hagyott fenék az áru fel- és lerakása közben lehűl s így azt újra fel 85 kell hevíteni. Továbbá hátránya e kemen­cének, hogy az árunak leszedésekor és felrakásakor a munkás ki van téve a ma­gas hőmérsékletre felhevült fenék su­gárzó melegének, minek következtében ez 40 a munka igen kellemetlen és nehéz. A találmány szerinti muffolakemeneé­nél az ismeretes kemencék hátrányait az­zal küszöböljük ki, hogy az egész kemen­cét, a tartóállvány kivételével mozdítha­tóan képezzük ki, s olyan. pl. kétrészű 45 vagy többrészű, fenékkel látjuk el, mely nyitható és zárható ós előnyösen csapó ajtószerűen kifelé (lefelé) nyílik s mely­nek szétnyíló részei közt, a kemence üzemi állapotában, a tartóállvány függő- 50 leges oszlopa foglal helyet. Készíthetjük azonban a feneket egy darabból is, mely esetben a kiégetendő tárgyakat tartó asz­tal állványa pl. oldalt nyúlhat be, a muf­fola feneke és köpenye közé. Ezzel az el- 55 rendezéssel egyrészt igen kényelmes keze­lést, másrészt jó hőkihasználást biztosí­tunk s ha ezenfelül egy-egy kemencéhez két vagy több tartóállványt rendezünk el, akkor a kemence teljesítőképessége is na- 60 gyon fokozható. A találmány szerinti ke­mence üzeme a következő: a szabadon álló tartóállványt, melynek síkja kényel­mesen hozzáférhető magasságban lehet a föld felett, a kiégetendő áruval megrak- 65 juk, s azután a nyitott fenekű kemencét rábocsátjuk (pl. darú segélyével) s annak fenekét bezárva, az árut kiégetjük. A ki­égetés megtörténte után a kemence fene­két felnyitva, a kemencét felemeljük, az 70 állvány az áruval együtt szabadon álló helyzete folytán keletkező jó léghűtés kö­vetkeztében gyorsan lehűl, s ekkor az áru a tartóállványról kényelmesen leszedhető, minthogy a forró kemencefeneket eltávo- 75 lítottuk. A jó hőkihasználást pedig az biz­tosítja, hogy a kemence az égetési szünet­ben teljesen zárva van és így csak kevéssé hűlhet le. A kemencét legelőnyösebben elektromos fűtésre rendezzük be. Nincs 80

Next

/
Thumbnails
Contents