102643. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogének kondenzálására

— 2 — Letek, mint pl. propán, bután, stb. még alacsonyabb hőmérsékleteken bomlanak. Ennek .megfelelően e szabadalmi leírásban a nehezebb szénhidrogéneknek a gáz-5 hőkezelése előtti eltávolítását javasolták. A 309.455. számú angol szabadalmi leírásból ismeretes, hogy a megközelítő hőmérséklethatárok a következők: 10 Metán Etán Propán Bután Pentán 850—975 C° 800—900 » 750—850 » 700—800 » 650—750 » és hogy ha a gáz elegyeket tartalmaz, a 15 hőmérséklet „gyakorlatilag megfelel az illető alkatrészek átlagos hőmérséklethatárainak, azok arányának megfelelően." Azt találtuk, hogy szénhidrogének elegyeiből a legjobb termelési hányadokat 20 akkor kapjuk, ha ezeket oly módon hevítjük, mely legjobban alkalmas az etán és a magasabb bomologok kondenzálására, melyekből aránylag magas termelési hányadot kapunk, miközben csak csekély, vagy 25 semmiféle kísérletet sem teszünk a metán kondenzálására, melyből alacsony termelési hányadokat kapunk. A találmány szerinti eljárás nem csak aromás szénhidrogének előállítására, hanem más telítetlen 30 szénhidrogének, különösen etilén előállítására is használható; kaphatunk segélyével acetilént vagy dioleíineket, mint pl. butadiént (CiHe) is, más szénhidrogénekkel keverve. A dioleíineket a kezelt gáztól 35 elkülöníthetjük. Azt találtuk továbbá, hogy ezt az eljárást sokkal magasabb hőmérsékleteken foganatosíthatjuk, mint amilyeneket eddig etánmak vagy a metántól különböző 40 egyéb szénhidrogének hőkezelésére lehetségeseknek tartottak, feltéve, hogy a gázsebesség elég nagy. Azt találtuk továbbá, hogy igen előnyös, ha a gázelegyet több szakaszban kezeljük, a különböző szaka-45 szókban pedig a hőmérsékletek vagy gáz sebességek előnyösen különbözők. A találmány szerinti eljárás ezen előnyös foganatosítási módjával olyan gázelegyet dolgozunk fel, mely a metántól 50 különböző szénhidrogéneket tartalmaz s ezt több fokozatban végzett hőkezelésnek vetjük alá. Az első fokozatot előnyösen olyan feltételek mellett végezzük, hogy ezzel a gázt a következő kezelésre előkészíx-55 síik. így az első kezelés bizonyos olajokat eredményezhet, valamint nagymennyiségű (térfogatú) telítetlen gáznemű szénhidrogéneket, melyeket, ha ligy kívánjuk, a hőkezelés következő szakaszában más telített szénhidrogénekkel együtt könnyű 61 olajokká alakíthatunk át. A. kezelés egyes szakaszai közt az addig termelt könnyű olajokat eltávolítjuk. A gáznemű telítetlen szénhidrogéneket eltávolíthatjuk vagy neim. Jobb, ha az egy- 6; iniásután következő kezeléseket különkülön kemencéikben végezzük, mert ha a gázt az eredeti kemencébe vezetjük vissza, a keverék összetételének szabályozása nehéz és az egymásután következő kezeié- 71 seiknek a kívánt különböző hőmérsékleti és sebességbeli feltételek melletti véghezvitele nem egykönnyen lehetséges. A fellételeket az eljárás minden egyes szakaszában úgy kell megválasztani, hogy na- 7. gyobb mennyiségű sízénleraíkodást, mely a reakció'kamrát eltömné, elkerüljünk. Ha etánból, propánból, stb. indulunk ki, a közbenső termék etilén vagy olefinek, különösen, ha a gázokat nagy áramlási 8< sebesség mellett hevítjük. Az alacsonyabb áramlási sebességek mellett az etánt főiképpen aromás szénhidrogénekké alakíthatjuk át, s az etilén szintéin átalakítható ilyenekké. Így tehát az etilén vagy az 8 olefineik a reakciónak akár kezdeti, akár közbenső, akár végtermékei lehetnek. A találmány szerinti eljárást az alábbi foganatosítási példákban ismertetjük, természetesen a találmány nincs ezekre a 9 példákra korlátozva. E példáikban a. megadott hőmérséklet a kemence belső falának, azaz annak a felhevített felületnek a hőmérséklete, mellyel a gázok érintkeznek. Az áramlási sebességet azon forró g gáztér fogatok számával adjuk meg (a magas reaíkcióhőimérsékleten számított térfogat az atmoszferikus körülmények közöttinek négy-ötszöröse lévén), mielyek a reakeiótér egységnyi térfogatán percen- 1 kint átárainlanaik, s e számokat a későbbiekben „térsebesség"-iie'k fogjuk nevezni; e számok egyszersrmint a fentiek értelmében megadják azon (percekben számított) idő reciprok értékát, mely alatt az egy- l ségnyi térfogatú reakedótéren az egységnyi térfogatú forró gáz átáramlik. A kezelésre alkalmas gázok a következők: a magasahib homológokat tartalmazó természetes gáz (földgáz), a szénnek nyo- \ más alatt, hidrogén jelenlétében való hevítése útján foganatosított romboló hidrogénezöséiből származó gázok, olajkrakkoló berendezésekből származó gázok, s más gázolk, melyek olyan szénhidrogéneket l tartalma znak, melyeknek molekulájában