102632. lajstromszámú szabadalom • Készülék épülethelyiségek hőveszteségeinek meghatározására

— 3 — gaskerékátvitel (G. ábra) úgy van megál­lapítva, liogy miközben a (b) surlódó­korong bármely kerületi pontja a rajzlép­lék szerint 1 méternek megfelelő utat tesz 5 meg saját tengelye körüli gördítése köz­ben, ugyanakkor az (a) henger palástjá­nak bármely pontja a 3. ábra szerinti diagramm hosszléptékének megfelelő utat tegye meg saját tengelye körül. A (e, a) 10 hengereket tetszőleges (o) vázba építjük be, mely alsó (p) részével a rajzpapíron siklik olyképp, hogy a (b) isúrlódó-kerék azon csú­szás nélkül legördüljön, másfelől pedig az (o) vázon a (d) tolóka számára a logar-15 lécekhez hasonló vezeték van. A vázon a (b) surlódó-korong számára fix mutatót al­kalmazunk és a (b) surlódó-korongot a fal­hossznak megfelelő beosztással látjuk el oly léptékben, amelyben az épületterveket 20 rajzolni szokták. A hengerek hosszirányában való leol­vasást előnyösen a vázra erősített és megfelelő beosztással ellátott léc segélyé­vel végezzük, mely a tengelyek hossz-25 irányában elállítható azért, hogy a hen­gerek beosztásával pontos összhangba hozhassuk. A hengerek közül az egyiket ugyancsak hosszirányban elállíthatóan készítjük, azért, hogy a két henger 30 diagramjait pontos összhangba hozhas­suk, melyben a kezdőpontok pontosan összeesnek. A munka gyorsítására célszerű, ha az (a) hengert oly szerkezettel szereljük fel, 55 mely azt kezdőhelyzetébe mindenkor ön­működően visszahozza. E célra előnyösen rugót alkalmazunk, mely a henger elfor­dulása közben megfeszül, egyidejűleg pe­dig fékszerkezetet alkalmazunk, mely a tó hengernek önmagától való visszafordulá­sát megakadályozza. A készüléknek a tervrajzon való legördítése közben tehát e rugó megfeszül, a hengert kezdő hely­zetébe azonban csakis akkor hozza visz­(5 sza, ha előzetesen a henger fékszerkeze­tét oldottuk. A kezdőponton túl való visszaforgást ismert módon ütköző aka­dályozza meg. Mind e részletek önma­gukban ismertek, miértis azok a rajzon >0 feltüntetve nincsenek. A váz tetszőleges alakú lehet, fontos csak az, hogy jól kezelhető legyen, hogy a (b) korong csúszás nélkül gördüljön, hogy a (d) tolókát könnyen előállíthas­>5 suk, az beállított helyzetéből el ne csúsz­szék és hogy végül a tolókával a henge­rek diagramjait könnyen és jól leolvas­hassuk. A készülék működési és használati módját következő példa világítja meg: 60 Megállapítandó valamely épülethelyi­ség falának hűlési hővesztesége, mely falnak magassága h = 3.5 méter, a te­kintetbe jövő hőfokkülönbség Dt = 3(!° és mely falra vonatkozó hőátadási té- 65 nyező k = 2. Ez adatok birtokában a teendők a következők: 1. A (d) tolókának (i) vonalát a (c) henger diagramján (lásd 2. és 4. ábrá­kat is) a 30°-os hőfokkülönbségnek meg- 70 felelő helyzetbe állítjuk. 2. A (c) hengert kézzel addig forgat­juk, míg a tolóka (g) keresztezési pontja a h = 3.5 méter jelzésű ferde egyenes fölé kerül. 75 3. A (d) tolókát mindaddig eltoljuk, míg (g) keresztezési pontja a (g') hely­zetbe a k = 2 hőátadási tényezőnek meg­felelő (pontozott vonalakkal rajzolt) egye­nes fölé kerül. (Lásd 2. és 4. ábrákat is). 80 4. A készüléknek (b) kerekét a helyi­ség tervrajzán a kérdéses fal mentén le­gördítjük, miután előzetesen a (b) kere­ket és vele együtt az (a) hengert a O-helyzetbe hoztuk. 85 5. A tolóka (f) keresztezési pontja alatt az (a) henger diagramján leolvas: suk azon „W" értéket, amelynek meg­felelő hiperbola az (f) pont alatt elhalad. (Lásd 3. és 5. ábrákat is.) 90 Fenti módon megállapítottuk a fal hű­lési hőveszteségét, de nem vettük még figyelembe az ablakok okozta hűlési hő­veszteségtöbbletet. Ezt a találmány sze­rinti készülékkel szintén igen egysze- 95 rüen állapíthatjuk meg. Az ablakok ugyanis lényegileg alacsonyabb és rövi­debb falfelületet képviselnek, melynek hőátadási tényezője nagyobb, mint a fal többi részének. Ha tehát az ablakfeliile- 10Ö tek mentén történő hőveszteséget a fal és ablak hőátadási tényezője különbségének figyelembe vételével állapítjuk meg és az ilykép nyert hőveszteségtöbbletet a már megállapított hőveszteséghez hozzáadjuk, 105 úgy az összes hőveszteségeket megkap­tuk. A fentiekben 1—3. pontok alatt fel­sorolt műveleteket tehát azon eltéréssel ismételjük meg, hogy a (h) értéknél az ablak magasságát, a (k) értéknél pedig UQ az ablak és fal hőátadási tényezőjének különbségét vesszük figyelembe. Mivel azonban a tervrajzon az ablakszélességek pontosan berajzolva rendszerint nincse­nek, egyszerűbb és biztosabb, ha a készü- 115 léknek az ablakok mentén való legördí-

Next

/
Thumbnails
Contents