102590. lajstromszámú szabadalom • Generátorgázfejlesztő készülék

— 293 — A készülék közvetlenül kapcsolható valamely égési erőgéppel, mikor is csupán még egy egyszerű készüléket keli a szilárd szénrészecskék eltávolítása végett 5 közbeiktatni. Mihelyt a kellő munkafeltételeket elértük, a készülék szabályozását csupán a vízbevezetés változtatásával és a kibocsitócsőnek a kamrába való behatolási mélységnek módosításával foganato-10 sítjuk. A csatolt rajz 1. és 2. ábrái a találmány szerinti készülék példaképpeni megoldási alakját függélyes, illetve vízszintes metszetben tüntetik fel, még pe-15 dig faszén használata cwetére. A gázfejlesztő készülék mindenekelőtt a hengerailakú, célszerűen fémből készült (1) kamrából áll, melynek a. tüzelőanyag bebocsátása céljából nyitható (2) fedele 20 van. A (3) légbeboesátócső, mint a rajzból látható, oltolhatóain nyúl a kaimra belsejébe. A (4) fúvóka segélyével, a (3) be-bocsátócsövön át, fínamaii elosztott vízsugarát lehetőleg magasan vezethetünk ti 25 fehériz.zású övbe. Az (5) gáizikiiboesátócső a szemben lévő kamra falba tltolhalóan, a (3) csővel párhuzamosan van beszerelve. Ezen (5) cső pl. az eredmémyvonalakkail jelzett lielyze-30 lekbe tolható előre. E cső a (3) esőnél valamivel magasabban van elhelyezve, úgy hogy azt a víz nem áraszthatja el. A (3) bebocsátó csövet oly mélyen helyezzük el, amennyire az a hamu íelgyü-35 lemléséire való tekintettel, még gyakorlatilag lehetséges, úgy hogy a kamra fenekén összegyűlő vízfelesleg elfolyhat. Ezért a (3) esőnek mélyen vailó elhelyezése különösen ícntos. 40 A találmány szerinti készülék üzembelyezósénél mindenekelőtt tüzet gyujtunk, még pedig pl. a (3) csövön át bevezetett fáklyával. Mihelyt az elégés kellőképpen bekövetkeziett, a, (4) zuhanyon vagy száj-45 csövön át, mindenekelőtt kis mennyiségekben, vizet fecskendezünk be. A gázkeringést azzal idézzük elő, hogy a (3) csőiben nyomásról vagy célszerűbben az (5) csőben szívóhatásról gondoskodunk, 50 Az utóbbit pl. valamely égési erőgép dugattyúja révén érhetjük ©1, amikor is a. gépet mindenekelőtt peitroleummia] hajtjuk mindaddig, míg a gázfejlesztőben állandó reakcióíeltételeket nem értünk el, minek 55 megtörténtével a gép karburátor ját kiiiktatjuk és a gépet csak a találmány szerinti készülék termékeivel hajtjuk. A kamra- vagy tartály falaknak a felmelegedés alatti és üzeimkÖBbeni hőfokviszonyaira irányuló vizsgálat azt ered- 6 ményezi, hogy állandó üzemfeltételek elérése után a láng oly belső térre szorítkozik, mely valószínűleg a (G) vonallal jelzett, mértéknek felel meg, ahol is a láng legforróbb részét, melyben leginkább 6 következik be a tüzelőanyag elégése, (7)tel jelöltük, míg a (8) azt a belső övet jelenti, melyben elégés nem megy végbe. Ama vízrészeeskék, melyek a (7) fehérizzású övön hatolnak át, nyilván gőzzé 7 alakulnak, mely félig robbanásszerű módon hatol felfelé ós kifelé, amikor is radiális forró gőzárarnok terjednek tova. Állandó üzemfeltételek között az azonos hőfokú övek általában véve a (9, 10, 11, 7 12)-vel jelzett izzótermáknak felelnek meg. A (6) láng széle és az 1. ábrán jobboldalt lévő kamrafal között nagyobb mennyiségű gőz- vagy gőzáram van, úgy hogy a fal hőmérséklete még a kamra leg- 8 alsó résziében sem haladja túl azt a mértékeit, melynek a fém még ellenállni képes; ekként tehát nincsen szükség tűzálló téglák vagy sajátos bélés alkalmazására. Az (1) kamrának a (2) födél alatti felső le- 8 meze a középen nagyobb hőmérsékletű mint egyéb részein; az 1. ábrán baloldalt lévő fal hőmérséklete oly pontion a legnagyobb, mely felülről számítva a kamrafalnak kb. V»—% részénél van, míg köz- S vétlenül az (5) kibocsátócső fölött a hőmérséklet lényegesen kisebb, vagyis itt a részek hideg állapotban maradnak. Az égési erőgép említett szívóhatása révén a levegőt a (3) bebocsátócsőbe lóg- g köri nyomással vezetjük be, iniégí pedig i gy-veríirn azzal, hogy a cső végét nyitva hagyjuk. A vízbevezetést ellenben külön szabályozzuk, még pedig' oly módon, hogy a tartály serpenyőalakú fenéikéin mindig i leigyen akkora fölösleg, mely azt nedvesíti, sőt elárasztja. Altatóiban véve az a vízmennyiség, melyet a tartály fenekének elárasztása után vezetünk be, 1 kg faszénre számítva 1—1.5 i kg. Ama felállított berendezésnek, mely kielégítő eredményeket szolgáltat, 90 cm magasságú és 52 cm átmérőjű dobja vagy tartálya ós 2.5—5 cm átmérőjű be- és kibocsátócsöve van. A gázfejlesztő kékzü- j lékkel 10—20 lóerő teljesítményű négyhengeres automobiilmotor percenkénti 1100 fordulattal hajtható, ahol is a gép csak annyiban módosítandó, hogy annak kb 6:1 koimpnesszióviszonya legyen. i A készültek egy másik kiviteli alakjánál a hengerailakú kamra magassága 180 cm, átmérője 67 cm, a be- és kibocsáitócső