102580. lajstromszámú szabadalom • Berendezés épületeken, szabad terek képzésére

— 2 — mány szerint azt is megtehetjük, hogy valamennyi épületet egyetlen egy, közös sínpáron járassuk, amint ez a 4—8. ábrabeli kiviteli alakokból vehető ki. 5 Ugyanígy megtehetjük azt is, hogy valamennyi elemnek egyéb, síneken járó es egymásba eső tolóíelületeit úgy képezzük ki, hogy csupán a külső részek járjanak külön síneken, a többiek azonban egy-10 másra, valamint a külső részekre támaszkodjanak, amint ez a 7—8. ábrából látható. A 4. és 5. ábra szerint az épület közepébe eső két, szomszédos (a) és (b) épület 15 rész egymással egyenlő nagy, az utánuk következő (al, a2), ill. (bl, b2) részek azonban egy-egy falvastagsággal, ill. tetővastagsággal keskenyednek. A két középső (a) és (b) épületet egyenként és egészben 20 eltolhatjuk. A középső (a), ill. (b) épület (c) görgők segélyével jár a (d) vezetősínen. Az (a) részépület oldalfalán belül van az (e) görgő (7. ábra) és ezekre támaszkodik az (al) részépület, még pedig 25 az (f) sínek segélyével. Az (al) részépület másik, azaz szabad végén van a (cl) görgő, amely szintén a (d) sínen jár. Ezenkívül az (al) részépületen belül még egy (el) görgő is van és erre támaszkodik az 80 Ca2) részépület, még pedig az (fl) sínnél fogva. Az (a2) részépületnek szabad végén (c2) járógörgő van. Ilyképp mindegyik épület egy vagy több (cl, c2), ill. (c'l, c'2) külső és a (bl, b2) részépületek -35 hez tartozó görgők segélyével a (d) sínen jár, miközben mindannyiszor az elöbbení épületre támaszkodik, még pedig belső sínek és járógörgők segélyével. Minthogy a tartógörgők, a falakon belül vájatokba 40 vannak rejtve, a falak nagyon közelre juthatnak egymáshoz és a leírt szerkezet nem jár szükségképpen nagy térveszte • séggel. Az egyes részek elmozgását, egymáshoz képest, a sínek felgörbítései vagy 45 ceyéb ütközők határolják. A 6. és 8. ábra szerinti kiviteli alaknál az (f, f'l) sínek az (a, al) részépületeken belül rejlenek, míg a (cl, c'l) stb. görgők a mindenkori következő, belül eső részépü-50 letekre vannak erősítve. A 4—8. ábrabeli kiviteli alaknál az egymásba tolt épületekkel különböző irányokba haladunk és pedig, a két (a) és (b) középrész határvonalához képest, a két ol-55 dal felé különböző irányban. Így a széjjeltolás gyorsabban megy végbe és az elébb körülzárt és befedett teret könnyen szabaddá tehetjük. Szabadalmi igények: 1. Berendezés épületeken, szabad terek 6C képzésére, azzal jellemezve, hogy az épületnek egész szakaszai vagy ezek részei, görgő, ill. csúszó hordozószervek segélyével elmozgathatok, úgy hogy maga az épület, egészben vagy 6c részbon szétszedhető. 2. Berendezés épületeken, szabad terelc képzésére, úgyszintén az 1. igénypontban védett berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tető, egész- 7( ben vagy részben, csappantható, ill. eltolható, a falak pedig részenként összecsappianthiatók, ill. egymásba tolhatók, ill. sülyeszthetők. 3. Az 1.. valamint a 2. igénypontban vé- 7; dett berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tető mozgó, valamint helytmaradó részekre oszlik és az előbbiek az utóbbiak fölé tolhatók. 4. Az 1—3. igénypontban védett berende- 8( zés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az épület teleszkopcsőszerűleíí, egyenként egymásba tolható, csupán falakból és tetőből álló épületrészekre oszlik, amely részek külmérete, sorjá- 81 ban, a mindenkori fal-, ill. tetővastagság mérvében csökken. 5. Az 1—4. igénypontban védett berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az épület közepébe eső. két szotn- g( szédois épületrész egymással egyenlő nagy. 6. A 4., valamint az 5. igénypontban védett berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egymásbatolhatö 9; külső épületrészek egyetlen, közös sínpáron járnak és a belső épületrészek, kölcsönösen, a külsőkre támaszkodnak. 7. A 4—6. igénypontban védett berende- k zés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a külső épületrészek a járósíneken járnak, a tolórészek pedig, egyfelől mindenkor sínek segélyével, a legközelebb következő, nagyobb épület- l( rósz görgőin nyugszanak, másfelől azonban, még pedig szabad végeikkel, a járósínen járó görgőkre támaszkodnak. 8. A 4—7. igénypontban védett berende- 1: zés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az épületrészek vájataiban sínek fekszenek és ezeken járnak az egymásba tolható épületrészek görgői.