102570. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyersfoszfát kilúgozására

Megjelent 1931. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102570. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Eljárás nyersfoszfát kilúgozására. Kunstdüng-er-Patent-Yerwertung-s A.-G. Glarus. Pótszabadalom a 100500. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1930. évi szeptember hó 22-ike. Svédországi elsőbbsége 1929. évi október hó 5-ike. A 100.500. sz. szabadalomban ismerte­tett eljárásnál foszforsav vagy oldható foszfátok gyártása céljából a nyersfoszfá­tot kénsav vagy savas alkaliszulfát beha-5 tásának vetjük alá, miközben a nyers­foszfát mésztartalma oldhatlan kalcium­szulfáttá alakul, a foszforsav pedig oldó­dik. A lúgzást ilyenkor úgy végezzük, hogy a kalciumszulfátot vagy félhidrát 10 alakjában választjuk le, vagy a kalcium­szulfátot leválasztása után magas hő­fokra való hevítés által alakítjuk át fél­hidráttá s azután lehűtés vagy higítás vagy mindkettő segélyével a félhidrátot 15 dihidráttá alakítjuk át. A kaleiumszul­fátnak ilyen átkristályosítása által az esetleg még oldatlanul maradt nyersfosz­fát is majdnem teljesen feloldódik a fosz­forsavoldatban, úgy hogy a nyersfoszfát 20 összes foszforsav mennyiségére számítva, több mint 97% oldott foszforsavat termel­hetünk. Kitűnt azonban, hogy ezt a jó termelési hányadot nem lehet mindig elérni, pl. 25 olyan esetekben, amikor a kalciumszulfá­f.ot előbb alacsony hőmérséken dihidrát alakjában választjuk ki s azután alakít­juk át felmelegítés révén félhidráttá. Ilyenkor ugyan nagyon jó foszforsavoldó-30 dást érünk el a félhidráínak dihidráttá való átalakítása előtt, az átalakítás köz­ben azonban, illetőleg az átkristályosí­táskor az oldódott foszforsav egy része kárbavész, valószínűleg azért, mert a $5 foszforsav egy része annyira bezáródik a dihidrátkristályokba, hogy nem lehet már kimosni. Ennek folytán a átkristá­lyosítás után a dihidrát több oldhatlan foszforsavat tartalmaz, mint az eredetileg előállított félhidrát. 40 A találmány szerint ezt a fosziforsav­veszteséget azáltal kerüljük el, hogy a félhidrátnak dihidráttá való átkristályo­sítását olyan oldatban végezzük, mely szabad* kénsavat vagy alkaliszulfátot tar- 45 talmaz. Ilyen oldatot pl. akkor kapunk, ha a nyerfoszfátot fölös mennyiségű kén­savval vagy savas alkaliszulfátoldattal lúgozzuk. Ha nyersfoszfátot egyenértékű mennyi- 50 sésű kénsavval vagy savas alkaliszulfát­oldattal olyan magas hőfokon lugozunk, melyen a kalciumszulfát közvetlenül fél­hidrát alakjában válik ki. a foszforsav oldódása eleinte kevésbé tökéletes és ren- 55 desen csak 80—90%-ot tesz ki. Az így ke­letkezett oldat tehát még bizonyos meny­uyiségű felhasználatlan kénsavat vagy alkaliszulfátot tartalmaz. Az átkristályo­sításkor már most ez a fölös kénsav vagy 60 alkaliszulfát egyrészt oldóan hat a nyers­foszfátmaradékra, másrészt meggátolja a félhidrátnak dihidráttá való átkristályo­eításakor a foszforsav-vesztesógeket, úgy hogy ilyen esetekben különös rendszabá- 65 lyok nélkül érhetünk el igen jó foszfor­sav-termelési hányadot. De még ilyenkor is ajánlatos, hogy a lugzáskor a kénsa­vat vagy savas alkaliszulfátoldatot tény­legesen fölös mennyiségben alkalmazzuk, 70 hogy ezáltal fokozottabban legyünk biz­tosítva a gipsz kiválásakor fellépő fosz­forsaweszteségek ellen. Ha tehát a törzsszabadalom szerint lu­gozunk nyersfoszfátot, a kénsavnak vagy 75 alkaliszulfátnak feleslege mindig előnyö-

Next

/
Thumbnails
Contents