102518. lajstromszámú szabadalom • Tengelykapcsoló

— 8 — . lói állapotába, mihelyt a hajtórész forgási sebessége szinkronizál a hajtott rész forgási sebességével. A kapcsolónak 9., 12. ábrákon látható 5 foganatosítási alakja hasonló az 1—8a. ábrákon ábrázolt foganatosítási alakhoz, de a (15) kiugrások és (17) golyók helyett a (17a) billenő vagy összeesukló emeltyűk vannak a. (14) gyűrű és a (8) hajtott rész 10 között elhelyezve s ezek szolgálnak távolsági darabok vagy ütközők gyanánt a (7) hajtó és (8) hajtott rész között, ha a kapcsoló kikapcsolt állapotában a (8) hajtott rész forgási sebessége túlhaladja a (7) 15 hajtórész forgási sebességét, azaz ha a kapcsoló szabadonfutó állapotában van. E (17a) emeltyűk hengeralakúak. mindkét, végükön egy-egy golyóalakú (17b) nyúlványuk van és a (14c) és (Sg) fészkekbe, 20 melyek a (14) gyűrűben és a (8) hajtott részben vannak, illenek bele s vannak el helyezve. E (14c) és (8g) fészkekhez csatlakoznak a (14d) és (8h) beugrások, melyeikbe a (17a) emeltyűk billenő mozdu-25 lattal belefeküsznek, mihelyt a hajtórész. a hajtott résszel szinkronizál, E foganatosítási alaknál a (17a) emeltyűk képeznek kis súrlódású összeköttetést a (14) gyűrű és a hajtott rész között, mely ösz 80 szokötetésnek súrlódása kisebb, inint a (14) gyűrű és a (7) haj tőrész összefekvő felületei közti súrlódás, úgy hogy ha a hajtórész. a hajtottal szinkronizál, a (14) gyűrű a hajtott részhez képest előrefor-35 dnl. Ezáltal a (17a) emeltyűk szögben elmozdulva, a 12. ábrán látható helyzetbe kerülnek s így lehetővé teszik, hogy a (9) rugó a (8) hajtott részt tengelyirányban elcsúsztatva, a (7) és (8) darabokat újra 10 összekapcsolja s így kéíiyszerkapcsolású, kétirányú kapcsolódást létesítsen. Szétkapcsolás után mindaddig, míg hajtott rész a hajtónál gyorsabban forog, a (17a) emeltyűk alakjuk következtében biztosan 45 és erősen a 31. ábrán látható helyzetükben maradnak, mert hengeres részük sarkai a (14) gyűrű (14b) felületére ós a (8) hajtott rész (8j) felületére fekszenek fel. E helyzetükben a (17a) emeltyűk távol-50 sági darabok vagy ütközők gyanánt szerepelnek s a (8) hajtott részt a (7) hajtó résztől távol tartják, úgy hogy a (8a) és (7a) körmök ne érintkezzenek s egyidejűleg lehetetlenné teszik a (14) gyűrűnek a 55 (8) hajtott részhez képest való elfordulását mindaddig, míg az a (7) hajtó résznél gyorsabban forog. A (14) gyűrűt tehát a (8) hajtott rész a hajtó részhez képest szabadon forgatja, miután a gyűrű és. a hajtó rész közti súrlódás csekély s igy a jármű szabadoníutása lehetségessé válik. Mihelyt azonban a (7) hajtórész szinkronizál a (8) hajtott résszel, a (17a) emeltyűk elbillennek s így a (8) hajtott résznek a (9) rugó hatása alatti tengely- < irányú elmozdulását lehetővé teszik, mikor is a (7a) és (8a) körmök összekapcsolódva, kéuyszerkapesolású, kétirányú kapcsolódást létesítenek. A kapcsolónak a 13—15. ábrákon szem- r

, lélte-tett foganatosítási alakja általában hasonló az 1—8a. ábrákon ábrázolt alakhoz (az egymásnak megfelelő részek egy formán is vannak jelölve), de a (15) kiugrásokkal bíró (14) gyűrű, melyet előb- 7 biekben ismertettünk, hiányzik s helyette a (7) és (8) hajtó- és hajtott részek között elhelyezett (20) golyók vannak, melyek távolsági darabok vagy ütközők gyanánt működve, e két részt szükség esetén egy- 8i mástól távol tartják. Ezek a (20) golyók a (8) hajtott rész felületében kiképzett (21) beugrásokban vagy fészkekben helyezkednek el. úgy hogy a (7) hajtórész szemben fekvő (7d) felületével a beugrások 8í bármely helyzetében érintkeznek. Ezek a (23) beugrások ívalakúra vannak kiképezve, mint az a 14. ábrán látható s mindegyiknek ferde (22) feneke vain, úgy hogy egy mély s egy sekély rész, áll elő, mint 90 az a vázlatos metszetekből a 16. és 37. ábrákon látható. Ha a (20) golyók a beugrásuk mély végében vannak, mint azt a 1.7. ábra mutatja, a (7) és (8) részek (7a) és (8a) fogaikkal egymásba kapcsolódnak 95 és kétirányri kényszerkapcsolódás áll közöttük feun. Ha az (5) és (6) tengelyeket szét akarjuk kapcsolni, a (33) tengely, illetőleg (12) karcik útján a (30) emeltyűkkel hozzuk 10( mozgásba s ezekkel a (9) rugó hatása ellenében. a (8) részt visszahúzzuk. Mikor a (8) rósz eltolódik, hozzá képest minden egyes (20) golyó visszamaradni igyekszik a légellenállás és olajellenállás okozta tOE elevenerővesztesége következtében s így a golyók a beugrás ferde (22) fenekén elgurulva, annak sekély végén a sík- vagy nagyjában sík (23) részbe kerülnek. Ha most az erőforrás működése megszűnik, no az (5) hajtótengely lelassul s ha most feltételezzük, hogy a (6) hajtott tengely nagyobb eleven.ereje következtében az (5) tengelyénél nagyobb sebességgel forog tovább, akkor minden egyes (20) golyót a 115 (8) hajtott rész, a (21) beugrások (23) sík