102517. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés lövedékeknek patronhüvelyekbe való behelyezésére és a patronvég fojtására, illetve sajtolására

Megjelent 1931. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102517. SZÁM. — XIX/C. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés lövedékeknek patronhüvelyekbe való behelyezésére és a patronvég fojtására, illetve sajtolására. Polte g-yári cég- Magdeburg-. A bejelentés napja 1930. évi április hó 24-ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi február hó 12-ike. Patronok kilövésénél igen nagy jelen­tősége van a puskapor elégése közben ke­letkező nyomásra és hőmérsékletre és ezzel a beütés pontosságára annak az 5 erőnek, mely a lövedéknek a patronhüvely­ből való kihúzására, vagy kilökésére szük­séges. Minél szűkebb határok között tart­ható a patron előállításánál a kihúzó erő, annál egyenletesebb a lövés eredménye. 10 Eszerint kívánatos, hogy az összes pat­ronoknál a lő vedékki húzóerő lehetőleg egyenlő legyen. Gondoskodni kell, hogy a lövedék a patronban egyenletesen üljön, különösen hornyolt lövedékek használata 15 esetén, melyeknél különösen hátrányos, ha az ülés nem egyenletes. A horony célsze­rűen gyenge lejtőjű, kúpalakú részből áll, melyhez a lövedéktengelyre merőlegesen futó, a lövedék palástfelületéig terjedő 20 gyűrűalakú felület csatlakozik. A horony és lövedékcsúcs közötti távolság és a hü­vely hossza a tömeggyártásnál a megenged­hető eltérés (tolerancia) között mozog. Az eddig ismeretes, úgynevezett laboráló-25 berendezésekkel lehetetlen volt a lövedéket annyira behelyezni, hogy a lövedék csúcsa felé fekvő horonyszél a patronhüvely tor­kolatával egy színben legyen. Ezt a hely­zetet csak maximális hüvelyhossz és a 80 mellső horonyszélnek a lövedékcsúcstól való maximális távolsága mellett lehetett betar­tani, míg más esetben e horonyszél és a hüvely torkolata között bizonyos távolság marad fenn, melynek nagysága az említett 85 két távolság két toleranciájának összegé­től függ. Ha a hüvely végét a lövedéknek a hüvelybe való végleges behelyezése után fojtjuk, illetve sajtoljuk, akkor az említett kihúzóerő nagyobb eltéréseket mutat. A 40 sugár- vagy tengelyirányban mozgatható szerszámok által a lövedék körül futó ho­ronyba besajtolt patronnyakrész a lövedék hornyát, vagy hornyait a fennt említett ok­nál fogva csak részben tölti be, miáltal az említett hátrányok lépnek fel. 45 A találmány célja e hátrány megszünte­tése azáltal, hogy a laboráló eszközök meg­felelő, kiképzése által a patron összeszere­lésénél és szűkítésénél a hüvely torkolata a lövedék mellső horonyszélével mindig 50 egybeessék. Ezt a találmány szerint olykép érjük el, hogy a hüvelyanyagnak a lövedék hor­nyába való besajtolása már a lövedékbe­helyezés befejezése előtt kezdődik úgy, hogy 55 a lövedék folytatólagos behelyezésénél a lövedékhorony mellső széle szorosan a hü­velytorkolatnak fekszik. Ha a hüvely végét nem szűkítenők a lövedékbehelyezés be­fejezése előtt, akkor a lövedékhorony qo mellső széle és a patronszáj közötti szoros érintkezés nem jönne létre. Ez a felfekvés viszont oly kiegyenlítőberendezések alkal­mazását engedi meg, melyek a lövedék és . a hüvelytorkolat mellső horonyszéle kö- 65 zött mindig azonos helyzetet biztosítanak az említett hosszmérettoleranciák dacára. A rajz az eljárás végrehajtására való berendezést tünteti fel példaképpen. Az 1. ábra a hüvelyszájszűkítés kezdetét, a 70 2. ábra a hüvelyszáj kezdődő gyenge szűkítését mutatja. A 3. ábra szerint a szűkítés be van fejezve. A hüvelyszáj annyira be van sajtolva, hogy szorosan a mellső horonyszélnek fekszik, 75 a horonykúpot azonban némi játékkal zárja körül. A 4. ábra a hüvelyszáj végleges szűkítését, illetve besajtolását mutatja. Az

Next

/
Thumbnails
Contents