102513. lajstromszámú szabadalom • Távolbalátó készülékekhez való képbontó és összetevő tárcsa

Megjelent 1931. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102513. SZÁM. VJI/j. OSZTÁLY. Távolbalátó készülékekhez való képbontó és összetevő' tárcsa. Mihály Dénes oki. gépészmérnök Berlin-Wilmersdorf, mint a Telehor A.-G. berlini cég* jogutódja. A bejelentés napja 1929. évi december hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi december hó 17-ike. A találmány távolbalátó készülékekhez való képbontó és összetevő tárcsára vonatkozik, mely a műszaki tudományban nipkowtáresa elnevezés alatt ismeretes. > A találmány lényege, hogy az eddigi körkeresztmetszetű lyukakat négyszögletes lyukakkal helyettesítjük és pedig oly módon, hogy a négyszögletes lyukaknak egymással párhuzamos két széle a lyukak ) mozgásirányába esik. Az eddigelé használatos nipkowtárcsáknak RZ 3, hátránya, hogy a képben rendkívül zavaró, fekete csíkok keletkeznek, melyek a lyukak mozgásirányában feksze-3 nek. Ezt a hátrányt a köralakú lyukaknak olyatén való elhelyezése sem tudta megjavítani, hogy az egyes lyukak egymást mozgásuk pályájában átlapolták, sőt az ily kísérlet még rosszabbodást jelentett. D A találmány szerinti tárcsa e hátrányokat megszünteti, minthogy a különleges lyukak következtében az egyes képcsíkok megvilágítása egyenletes lesz úgy, hogy csíkok egyáltalán nem képződnek, vagy 5 pedig csak rendkívül elenyésző mérvben lépnek fel. A lyukaknak, különösen ha nagyobb méretekről van szó, célszerűen körgyűrűszelet-alakot adunk úgy, hogy azoknak külső 0 és belső szélét a nipkowtárcsa forgástengelyével központos körívek alkotják. A lyukaknak határvonala a másik két oldalon különböző lehet, így pl. lehetnek azok egyenesek, melyek a tárcsa sugarainak irá-5 nyában fekszenek, de lehetnek körívek vagy csipkés vonalak is. A találmány szerint további javulást még azáltal is elérünk, hogy a lyukaknak körívalakú széleit csipkézzük úgy, hogy az egyik lyuk csipkés szélei az előző és a kö- 40 vetkező lyuknak mozgáspályáját átlapolják. A lyukaknak többi szélei vagy magukban vagy a fentemlített szélekkel együtt ugyancsak csipkézhetők. A mellékelt rajz a találmányt példáké- 45 pen tünteti fel. Az 1. ábra a nipkowtárcsának egy részét felülnézetben mutatja, melyen a találmány szerinti lyukak vannak. A 2. ábra az 1. ábrán látható lyukat na- 50 gyobb léptékben ábrázolja. A 3., 4. és 5. ábrákon további kiviteli alakok láthatók. Az (a) nipkowtárcsában ismert módon valamely logaritmusgörbe mentén lyukak 55 vannak. E (b) lyukak négyszögletesek és a feltüntetett foganatosítási példa szerint olyanok, hogy külső és belső szélüket (c, d) körívek alkotják, melyek az (a) nipkowtárcsa középpontjából leírt körökön feksze- 60 nek. A lyukaknak a mozgásirány tekintetében elül és hátul fekvő (f) és (g) szélei ellenben ennél a foganatosítási példánál sugárirányuak úgy, hogy a lyuknak körgyűrűszelet alakja van. 65 A 3. ábrán látható kiviteli alak szerint a köríves (c) és (d) szélek (h) és (i) csipkézést mutatnak, melyek az előző, illetve következő lyuknak mozgáspályáját metszik, illetve átlapolják, miáltal képtisztaság te- 70 kintetében további javulást érünk el. A 4. ábrán látható kiviteli példában a 2. ábra szerinti sugaras (f) és (g) szélek helyét (k) és (m) körívek foglalják el, míg az 5. ábrán feltüntetett foganatosítási példá- 75 ban az említett széleket szögben megtört (n) és (o) vonalak helyettesítik.