102493. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olajok szétbontására

_ 4 — párologtatott része a friss olajnak csupán mintegy 30%-át teszi ki, melyet a berendezésbe visszavezetünk. Egy más üzemi kísérletnél ugyanannál 5 az olajnál a csőkígyó és a (13) kamra közötti átmeneti hőmérsékletet ismét 485°-ra vettük. A csőkígyó és a leválasztási öv közötti nyomásesés azonban itt 61 kg volt. Ennél a kísérletnél a friss olajat olyan 10 mennyiségben vezettük a deílegmátorhoz, hogy a friss olajat a csőkígyóhoz folyó keverékben a visszaáramló kondenzátum kilencszeresével kevertük össze. A csőkígyóban mintegy 62 kg, a (13) kamrában 15 pedig mintegy 1.09 kg nyomás uralkodott. A kísérletnél kapott párlat a beadagolt friss olajnak mintegy 85%-a volt és a friss olajat vonatkoztatva, mintegy 60% gazolint tartalmazott. Itt azonban minden 2o bordó (kb. 125 liter) kezelt olajra 9 kg kokszol kaptunk. A második kísérletnél eszerint .a nyomáscsökkentést az első kísérlet átmeneti hőmérsékletének fenntartása mellett 61 25 kg-ra emeltük. A .nyomásesés növelése által tehát ennél a második üzemi kísérletnél a friss olaj valamennyi illó alkatrésze csaknem teljesen elpárolgott. Tekintet nélkül arra, hogy milyen magas a bontási 30 hőmérséklet, meghatározott nyomáson az olajnak aránylag nagy része folyékony állapotban magában a csőkígyóban marad. Ha azután ezt a folyékony olajat alacsonyabb nyomáson vezetjük a leválasz-35 tási kamrába, úgy az olaj elpárologtatását ebben .a kamrában annál tovább folytathatjuk, minél nagyobb a nyomáskülönbség a csőkígyó és a leválasztási öv között. Az eljárás éppen azért értékes, mivel 40 a végtermék igen pontos szabályozását teszi lehetővé és így a gyárost abba a helyzetbe hozza, hogy a piacnak éppen azt a könnyű szénhidrogénterméket szállíthatja, amire szükség van. 45 Az eljárást úgy is keresztülvihetjük, hogy csak folyékony termékek keletkezzenek, vagyis benzinben és gazolinban aránylag gazdag desztillátum, valamint igen alacsony iszaptartalmú marad ék -50 folyadék. Ilyen a fent megadott számszerű adatokkal alátámasztott első példa szerinti eljárás. Ebből kitűnik, hogy amikor az olaj a mintegy 485°-nyi átmeneti hőmérsékleténél a leválasztási övbe átlép, 55 rögtön nagymérvű hőelvezetésnek kell bekövetkeznie. Ezt a hőelvezetést az elpárologtatásra, ez utóbbit pedig a nyomáscsökkentésre kell visszavezetni. A feltaláló nézete szerint a koksznak kis mennyiségben való keletkezését az okozza, hogy 60 a folyadék hőtartalma a (13) kamrában azonnal oly messzemenően vezetődik le, hogy a polimerizáció (az iszap és koksz keletkezése) fennakad és maradékolajnak a (13) kamrából való elvezetése előtt egy- 65 általán nem lép fel. A feltaláló úgy gondolja, hogy aunál az üzemkísórletnél, melynél az olaj valamennyi illó alkatrésze azonnal elpárolog, az olajnak éppen ez alatt a rövid idő alatt 70 nincs ideje arra, hogy benne polimerizációval iszap és koksz képződjék, minek folytán a bontócsövekben és kazánokban fellépő kokszképződéshez viszonyítva a koksz képződése egészen jelentéktelen. így 75 már a polimerizáció fellépése előtt beáll a teljes elgőzölgés. Ennél a kiviteli példánál a (12) de flegmátokban a gőzök teljes kondenzációja nem következett be, nevezetesen azokat a 80 részeket nem vezettük le, melyek fo,rrpontja 225° fölött van. Ha a deflegmátorban a gőzökből kondenzáció útján minden oly terméket elvezetnénk, melynek forrpontja 225° fölött van és a kapott vissza- 85 áramlási kondenzátumot a bontó csőkígyóhoz visszavezetnék, úgy az első üzemi kísérlet megmutatná, hogy miként lehet friss olajból benzint, vagy gazolint és kizárólag értékesebb folyékony maradékot 90 készíteni, míg gáz és koksz csak kis menynyiségben keletkezik. A második üzemi kísérletnél a friss olajból olyan desztillátumok készülnének, melyek a gazolin és benzin összes tulajdonságait mutatják, a 95 fent megadott arányú gáz és kokszképződés mellett. Szabad,almi igények: 1. Eljárás olaj szétbontására, melynél a bontás után visszamaradt maradókból 10c a gőzök leválasztását létesítjük, azzal jellemezve, hogy a gőzök leválasztásánál a leválasztás időtartamát szabályozzuk, hogy csali a. hasítási termék előállítására megkívánt főreakció jöj- ios jön létre, míg a maradékban a mellékreakciót polimerizáció elkerülése céljából megszakítjuk. 2. Az 1. igénypontban védett eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, no hogy az eltérő nyomás- és hóviszonyok szabályozását abban az övben végezzük, melyben a gőzöknek a maradéktól való leválása történik, míg az olajat másik elhatárolt övben bontás céljából 115