102465. lajstromszámú szabadalom • Üvegházelőépítmény, főleg műtermekhez

Megjelent 1931. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102465. SZÁM. — VlII/k. OSZTÁLY. Üvegházeló'építmény, főleg műtermekhez. Garny-Stalilkonstruktioneii G. m. b. H. cég Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1930. évi január hó 17-ike. A találmány javítás üvegházelőépítményeken, amielyeiket főleg műtőt érméknél alkalmaznak. A műtőtermeknél feltétlenül szükséges, hogy azokat elsősorban akként 5 íutsük, hogy a hőmérséklet állandó maradjon és hogy eionekfolytán a külső és a belső falakon fellépő hőfokkiülönbiségek kiegyenlítődése állandóan és zavar tálamul menjen végbe. Másodsorban arról kell 10 gondoskodni, hogy az előépítmény tetőzetéről bizonyos szög alatt beeső napsugaraknak a belső térbe való közvetlen behatolása. megak adál y oztassék. Végül az ily, főleg műtőtermekhez való előépítmé-15 nyéknél arról is kell gondoskodni, hogy a belső térnek közvetett, húzat- és csiramentes szellőztetése az ablakok különleges szerkezete révén elérhető legyen. A találmány szerinti üveghiázelőépít-20 menynél a hőkiegyenlítés céljából az előépítmiény külső és belső fala közötti tér szabályozható m e legbe vezet őssel bíró, fűthető liőfciegyenlítő akna gyanánt van kiképezve és a melegbeiveeeités tolókával sza-25 bályozható. A napsugaraknak a belső térbe való közvetlen behatolásának a megakadályozá séra az üvegmennyezet alatt ernyők vannak, vagy az üvegmennyezetek masszív 30 módon vannak egymással összekötve vagy az üvegmennyezett fölött mozgatható kocsi van. Végül a belső térnék közvetett, húzat- és csiramentes szellőztetése céljából a helytálló külső és belső ablak közlött 35 szűrők vannak, ahol is egy-egy külső és belső tolóablak segélyével megfelelően szellőztethetünk. A mellékelt rajz a találmánynak néhány pédafoépeni foganatosítási alakját az üveigházelőépítmény függőleges hossz- 40 metszetében mutatja. Az 1. ábrán feltüntetett foganatosítási alak szerint az üveigházelőépítmény (1) belső terének (2) belső flala és (3) üvegmennyezete van, (4) a külső (5) ennek 45 üvegmennyezete, (6) pedig az (1) belső térnek szilárd külső fala. A (2) és (4), illetve a (3) és (5) falak, illetve mennyezetek közötti tér a (7) hőkiegyenlítő aknát alkotja, amely célra a (8)-cal jelölt 50 helyen a szabályozható toló-ka van, amely a (9) fűtőtestből kisugárzó meleget a (7) hőkiegyenlítő aknáiban a belső' térben uralkodó és a külső hőmérsékletnek megfelelően szabályozza. 55 Az (1) külső térben végzendő munkánál zavarólag ható napsugaraknak az (5) és (3) mennyezeteken keresztül való közvetlen behatolása a (3) üve gmennyezet alatt elrendezett alkalmas ernyőkkel van meg- 60 akadályozva. A 2. ábrán feltüntetett foganatosítási alaknál a napsugaraknak az (1) térbe való közvetlen behatolása az (51 mennyezet függőleges meghoisisizaibbítása következtében azáltal van megakadá - 65 lyoziva, hoigy az (5) és (3) üvegtetők maszszív módon (boltozattal) vannak eg]ymáB sal összekötve. A 3. ábrán feltüntetett foganatosítási alaknál a (7) akna felső részében a (3) 70 üvegmennyezett föleitt síneken fútó (10) görgőkre szerelt (11) kocsi van alkalmazva, amely a napsugaraknak az (1) belső térbe való közvetlen behaitalolását megakadályozza. A (11) kocsi pl. több 75 egymással összefüggő sejta-lakú elemiből áll; e kiképzésnek az előbbi foganatosítási alakokhoz képest az az előnye van, hogy a kocsit — ha nap nincs — az (3) üveg-