102463. lajstromszámú szabadalom • Gabonamosó- és szárítógép

Megjelent 1931. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 102463. SZÁM. — X/i. OSZTÁLY. Gabonamosó- és szárítógép. Első Magyar Gazdasági Gépgyár Részvény-Társulat Budapest. A bejelentés napja 1929. évi január hó 30-ika. A találmány gabonamosó-N

és szárítógépre vonatkozik. A használatos gabonamosó- és szárítód gépek lényegileg egy előmosóból, továbbá 5 a gabona tulaj donképeni mosására, illetve szárítására való szerkezetből állnak, amely utóbbinak lényeges részei: egy álló vagy fekvő helyzetű, nyugvó henger és az ebben forgó kavaró-, röpítőlapátok. A mosó- és 10 szárítóhenger rendszerint kétféle: folytonos és rostabevonatú övekkel bír; a mosás, ill. öblítés a folytonos, a szárítás a rostabevonatú övekben történik. A szárításnál a forgólapátok által kavart szemek a hen-15 ger rostafelületéhez ütköznek, minek folytán a rájuk tapadt víz lepereg. A tapasztalat szerint a kavarólapátos mosóhenger mosóhatása kielégítő, de a kavarólapátos, álló rostás szárító a gabona 20 felületén tapadt víz mennyiségét az őrlésnél kívánatos értékig csökkenteni nem képes, úgy hogy még külön szárílóoszlopok alkalmazandók. Kísérleteink szerint a gép szárítóhatása 25 jelentékenyen megnövekszik, ha ahelyett, hogy a k avarólap átok útján mozgásban tartott gabonát a szárító rostafelületéhez ütköztet nők, magát a szárító rostáját forgatjuk s így a gabona víztelenítésére a 30 centrifugális erőt használjuk fel. Az ily forgó szárítórostával ellátott tisztító- és szárítógép mellett külön szárítóoszlopokra szükség nincsen. E mellett a gép helyszükséglete nem nagyobb, mint a szokásos 35 mosó- és szárítógépeké. A kísérleti tapasztalat, hogy a forgórosta erőteljesebben víztelenít, mint a kavarólapátos, álló rostás szárító, a következőkép magyarázható. Ismeretes, hogy az épliéjú gabona víz- 40 tartó felülete tömegéhez képest csekély, s az ép, sima felületre gyengén tapadó víznek eltávolítása aránylag könnyen, megy. Ezzel szemben a megsértett héjú gabonaszem felülete aránylag nagyobb, tó e mellett a felsértett, érdes felülethez a víz jobban is tapad, amiért is az ilyen felületen megtapadt víz eltávolítása nehezebb. Az eddig alkalmazott forgólapátos szárítóknál a gabonaszemek az érdes rosta- 50' felülethez ütközve víztelenednek, ami természetszerűleg az érdes felületen való csúszással s így a gabonaszem kopásával jár. A kopás következtében a szem héja megsérül, a víztelenítés nehezebbé válik s mi- 55 vei a gép víztelenítő képessége a kopást előidéző ütközéssel arányos, ezt fokozni a szemek törése miatt csak bizonyos határokig lehet. Az ily gépeken tehát nemi lehet a gabonát a szükséges mértékben le- 60 szárítani. A kavarólapátok útján való szárítást ventilátorok alkalmazásával igyekeztek fokozni, azonban az ezzel járó szerkezeti komplikációval és munkaszükséglettöbblettel az elért hatás nem áll arányiban. 65 A forgórostás szárítóban a gabonaszemek és a rostafelület sebessége lényegileg azonos s a szemek nem ütközés, hanem a centrifugális erő hatásából folyólag víztelenednek. A gabonaszemek e közben lé- 70 nyegileg nem kopnak, héjuk sértetlen s a rajta megtapadt víz eltávolítása könnyű marad. E mellett a vizet leröpítő centrifugális erő a héj sérülésének veszélye nélkül tág határokig növelhető s vele a szárító- 75 hatás a szükséges mértékig fokozható. Ezen forgó szárítórosta különösen előnyösen alkalmazható az előmosó mosó-, öb-