102461. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alifás savak előállítására erjesztés útján
Megjelent 1931. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 102461. SZÁM. — IVh/l. (IV/d.) OSZTÁLY. Eljárás alifás savak előállítására erjesztés útján. The Distillers Company Limited cég Edinburgh és Hutchinson Henry Brougliam vegyész Harpenden (Anglia). A bejelentés napja 1930. évi szeptember hó 29-ike. Angolországi elsőbbsége 1929. évi szeptember hó 30-ika. A találmány illanó zsírsavaknak, különösen ecetsavnak, cnkaroldatokból termofil organizmusokkal végzett erjesztéssel való előállítására vonatkozik. 5 Azt tapasztaltuk, liogy ha cukoroldatot, pl. melas»cefrét termőül organizmusokkal pl. oly organizmusokkal oltunk be, melyek a cellulózát zsírsavnak keletkezése közben elerjesztik, csak csekély mennyi-10 ségű ecetsavat kapunk, hacsak a cukor koncentrációja nem nagyon gyenge. Az erjesztő folyamatokhoz általában alkalmazott cukorkoncentrációkkal csupán csekély mennyiségű ecetsavval keletkeznek 15 nem-illanó savak is, és ha a cukor koncentrációját csökkentjük, akkor az illanó savaknak, különösen az ecetsavnak hozama növekszik, míg, ha a cefre a cukrot igen kicsi koncentrációban tartalmazza, 20 gyakorlatilag az összes keletkező sav illanó sav lesz. Normális erjesztésnél azonban nem lehetne azokból az igen gyenge pl. 0.5—1.0%-os cukoroldatokból, melyek szükségesek volnának annak biztosítá-25 sára, hogy nem-illanó savak ne keletkezzenek, gazdaságos módon ecetsavat előállítani, mert az ilyen erjesztésnél keletkező illanó sav túlságosan gyenge koncentrációjú volna ahhoz, hogy gazdaságosan 30 állítsuk elő. A találmány szerint cukoroldatokat időszakosan vagy folytonosan oly mennyiségben adagolunk termőül organizmusoknak híg cukoroldatban levő kultúrájához, 35 hogy a cukor koncentrációja sohasem emelkedik oly értékig, melynél nem-illanó' savak halmozódnának fel. Az erjesztő folyadék hidrogéniónkonccntrációját, alkáliáknak pl. szódabikarbónáinak, ammóniának, mészvíznek, kaiciumkarbonátnak stb. időszakos vagy folytonos hozzáadásával, az alkalmazott organizmusok számára a legkedvezőbb értéken tartjuk. i Szükség esetén tápanyagokat, pl. ammo- 45 niát, animoniumszulfátot, ammomumfoszfátot stb.-t is adhatunk az erjesztő folyadékhoz, ínég pedig esetleg a cukoroldat hozzáadásával egyidejűleg. Ily módon zsírsavaknak, különösen ecetsavnak sóit 50 gazdaságos koncentrációban kapjuk, melyekből a savat bármely ismert módszer szerint kitermelhetjük. Az erjesztést folytonos menetben végezhetjük és az erjedt levet, időszakosan 55 vagy folytonosan oly módon távolíthatjuk el, hogy a cefrében a zsírsav sója tetszőleges koncentrációban maradjon vissza. Cukoroldat gyanánt használhatjuk a nád- vagy répacukor gyártásából eredő, 60 hígított melaszokat, nyers nádeukornak vagy szőlőcukornak oldataiból kapott cukoroldatokat, szorgumból, szentjánoskenyérből ós egyéb, cukortartalmú terményekből kapott cukoroldatokat, továbbá 65 oly cukoroldatokat, melyeket cellulózának vagy cellulózatartalmú anyagoknak hidrolizisónél, pl. fűrészpornak savval való kezelésénél vagy fának eellulózapép előállítása céljából szulfittal végzett kezelésénél 70 kapunk, továbbá keményítőnek vagy keményítőtartalmú anyagoknak hidrolízisénél kapott cukoroldatokat. Gyári termelésnél nem volna célszerű az erjesztőkádban a szükséges, gyenge 75 koncentrációjú levet alkalmazni, bizonyos mennyiségeket elvezetni és azonos mennyiségű, ugyanolyan cukorkoncentrá-