102445. lajstromszámú szabadalom • Eljárás izzókatódák előállítására

Megjelent 1931. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102445. SZÁM. — "Vll/i. OSZTÁLY. Eljárás izzókatódák előállítására. Allg-emeine Elektrizitáts-Gesellschaft Berlin. A bejelentés napja 1929. évi április hó 9-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi április hó 13-ika. Az elektromos kisütőcsövek számára való izzókatódák fejlődésének útja, ha maguknak a tiszta fémeknek alkalmazásától eltekintünk, különösen két eljárás-5 hoz vezetett, melyeknél kellően hőálló izzószálon igen jó elektrcnemittáló anyagból álló bevonatot alkalmaznak. Ezen eljárások egyikénél platinairidium- vagy wolfram-magon legtöbbnyire báriumoxi-10 dot tartalmazó oxidkeverékből álló bevonatot alkalmazva, oxidkatódát, a másik eljárásnál pedig a felületet borító vékony, a szálban levő nagyobb tóriumoxidkészletből eredő fémtóriumréteggel 15 ellátott wolframelektródát állítanak elő. A találmány mindkét típus keretébe tartozó, igen nagy teljesítményű izzókatódák előállítására vonatkozik és abban áll, hogy a hatásos anyagokat vagy az 20 ezeket lehasító anyagokat illanó vegyületekből izzó hordozó fémre csapjuk le. Itt megemlítjük, hogy már ismeretesek oly eljárások, melyeknél a hatásos anyagot' fémállapotban, mint gőzt, megfelelően 25 előkezelt izzószálra engedik hatni, amikor is hatásos és tartós bevonatok keletkeznek. Így pl. oxidkatódákat azáltal állítanak elő, hogy a csőben pl. báriumazidból báriumot termelnek, ezt a fémet 30 elgőzölögtetik és a gőzt oxidált wolframszálra engedik hatni. Minthogy a wolframon létrehozandó egyenletes oxidbevonat elérése céljából a wolframot oxidálni kell és minthogy a bevonatot nem lehet pl. 35 oxid felvitele által előállítani, azért ennél az eljárásnál a hatásos réteg vastagsága és ezzel élettartama és megterhelhetősége is erősen korlátozva van. A wolframtóriumkatódánál is hátrányos a vékony » réteg, sőt ennél a réteg csak egyatomú, tehát csak rendkívül csekély mennyiségű fémes tóriumot tartalmaz, miért is azt már rendkívül csekély nyomokban jelenlevő fertőzmények vegyületekké alakítják át és hatástalanná teszik 45 A találmány szerinti eljárásnál, ha csak kellő mennyiségű illanó vegyületet alkalmazunk, a réteg vastagsága nincs korlátozva és ezért állandóan kellő menynyi ségű hatásos anyag van jelen, ami 50 által hosszabb élettartamot és nagyobb megterhelhetőséget érünk el, ami különösen leadócsöveknél előnyös. Ezért pl. igen célszerű tóriumvegyületekből álló vastagabb rétegeket a wolframra a talál- 55 mány szerinti eljárással lecsapni. E célra fémhalogenideket, pl. tóriumjodidot alkalmazhatunk, még pedig célszerűen redukáló gázokkal, pl. hidrogénnel keverve vagy tóriumoxidot termelő oxigén- 60 tartalmú gázok jelenlétében vagy szerves vegyületek jelenlétében, amikor is karbid képződik. Különösen egyszerűvé és előnyössé válik az eljárás szenet és a fémet egyidejűleg tartalmazó illanó 65 anyagok, p] bomlás nélkül illanó acetilacetonátok alkalmazása esetén. így pl. könnyen sikerül wolframszálon a csőbe való bevitele előtt vagy magán a katódán a csőbe való bevitele után több vagy ke- 70 vesebb szénnel kevert tóriumdioxidrétegeit, ebből magasabb hőmérsékleten való hevítésnél tóriumkarbidot és ebből fémtóriumot előállítani. Tóriumkatódák előállítása esetén az 75 olcsóbb wolframszálat a szokásos csekély mennyiségű tóriumdioxidhozag nélkül alkalmazhatjuk. Célszerű azonban és a csövek valamivel nagyobb élettartamát biztosítja, ha olyan szálat alkalmazunk, 80