102396. lajstromszámú szabadalom • Elektromos sínhegesztő eljárás és gép

Megjelent 1931. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103396. SZÁM. — XVI/d. (Va/1.) OSZTÁLY. Elektromos sínhegesztő eljárás és gép. Prause Gusztáv üzemvezető Pomáz. A bejelentés napja 1929. évi január hó 22-ike. Alább ismertetett találmány egy új­rendszerű sínhegesztő eljárást és gépet ismertet, Ismeretes, hogy a vasúti síneket kap-5 csoló szerelvények kötik össze, miáltal így minden kötésnél rázás, zökkenés ke­letkezik, ez viszont a vasút járműveire, azok csapágyaira, tengelyeire, rúgózására általában az egész járműre káros. 10 E találmánnyal a káros hatások lénye­gesen redukáltatnak olyképen, hogy a vasúti síneket elektromos árammal össze­hegesztjük, még pedig úgy, hogy a hő­okozta terjeszkedést lehetővé tegyük. Két-15 három ily hegesztés után a most haszná­latos kapcsolást használjuk fel, ott pedig, hol a vasúti sín az alépítményben van ágyazva, a hegesztések számát még nö­velhetjük. 20 Ebből világosan látjuk, hogy még a leg­kedvezőtlenebb esetben is a régi kapcso­lások számát cca 70%-al redukáljuk, ebből pedig az következik, hogy a járművekre eső károkat is 70%-al redukáljuk. 25 A hegesztési eljárás a következő: A vasúti sínt a mellékelt vázlatrajz 1. áb­rája szerint készítjük el. Az elmetszés cca 45° alatt történik, a gerinckivágás cca 2 mm. A szög alatti elmetszés, úgy-30 szintén a gerinckivágás a tökéletesebb he­gesztés miatt szükséges. A szögalatti el­metszés szükséges egyrészt, hogy az alább ismertetett gép. összenyomó készülékével; a hegesztéshez szükséges nyomást kifejt-35 hessük, másrészt, hogy ekkor a sínfej élét, az egyiket a másikhoz viszonyítva függőlegesen eltolhatjuk (amint a mellé­kelt vázlat mutatja). A gerinckivágás pe­dig szükséges azért, mert a sínfej és talp­keresztmetszet felhevítése hosszabb időt 40-vesz igénybe, miután ez hegesztési hő­fokra melegedett, a már említett nyomó szerkezet és később ismertetett vonó szer­kezet segítségével a sínt addig tömörít­jük, míg a gerincek is összeérnek, ekkor 45-már az elektromos áram itt is áthalad, tehát ezt is kellő hőfokra melegíti. Most az előbb említett szerkezetekkel a sínt to­vább tömöri tjük, ezáltal a vas hegeszté­séhez szükséges feltételeket megadva, ne- 50 vezetesen: a felhevítést és egyidőben való nagy nyomást, a hegesztést be is fejez­tük. A hegesztés által keletkezett dudort még meleg állapotban lekalapáljuk, a sín­fejnél pedig simára csiszoljuk. A hegesz- 55 tés ellenállás hegesztéssel történik idegen anyag hozzáadása nélkül. A hegesztőgép a mellékelt vázlaton 2., 3., 4. ábrákon van feltüntetne. Az a) elektródák a vasúti sínhez vannak kap- 6'0 csolva, úgy, hogy azok hosszirányban ál­líthatók és a hegesztő transformátor egyik pólusával vannak összekötve, míg a b) elektródák szintén a sínhez vannak kötve és ugyancsak hosszirányban beállít- 65 hatók és a transformátor ellenkező sar­kával vannak összekötve. Továbbá úgy vannak kiképezve, hogy azokban egy összevonó szerkezet van beépítve. A mel­lékelt vázlat c—d) jelölt készülék egy- 70 mástól szigetelve készül és a függőleges nyomás kifejtésére szolgál. Szabadalmi igények: 1. Elektromos sínhegesztő eljárás, jelle­mezve azáltal, hogy a vasúti sínt meg- 75 felelő szög alatt elvágjuk, gerincét a sín hosszirányában kivágjuk, azután

Next

/
Thumbnails
Contents