102371. lajstromszámú szabadalom • Kondenzátor
Megjelent 1931. évi április hó 15-én. MAGYAK KIEÁLYI JHhw SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102311. SZÁM. — vn/d. OSZTÁLY Kondenzátor. Nemesszeghy Tibor oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1929. évi november hó 28 ika. Az eddig használatos forgókondenzátorok, amelyeket különösen a rádiótechnikában alkalmaznak, álló- és forgólemezekből állanak, mely utóbbiak 180°-os el-5 fordítással teljes fedésbe hozhatók az állólemezekkel, ellenkező irányú forgatásukkal pedig teljesen kiemelhetők fedőlielyzetíikből. A lemezek elfordítása tehát csak 10 180°-os, a finom beállítás pedig csak áttételezéssel nyert megoldást. A találmány szerinti kondenzátor forgólemezének fedése ezzel szemben egyrészt körülbelül 275—300°-nyi vagy még ennél is nagyobb 15 szöggel változtatható, másrészt tetszőlegesen finom beállításra szerkeszthető anélkül, hogy bármiféle áttételezés volna szükséges. Az ily célú kondenzátorok között tehát mindenesetre a legegyszerűbb 20 szerkezetű s ezért a legolcsóbb is. A mellékelt rajz 1. és 2. ábrája a találmány két kiviteli alakját tünteti fel. Az 1. ábra szerinti kivitelben a kondenzátor az (1) csigavonal szerint kivá-25 gott, háromszögalakú (2) állólemezből és az ezzel párhuzamosan elrendezett, a (3) forgástengelyhez erősített körcikkalakú (4) forgólemezből áll. A 2. ábra szerinti kivitelben az (5) for-80 gólemez az, amelynek határvonala rész ben csigaalakú s a keskeny (6) radiális lemez a kondenzátor állólemeze. A kétféle kivitelnek egyaránt való használhatósága igen gazdaságossá teszi 35 gyártásukat, amennyiben a (2) és az (5) lemez egy darabból, egy művelettel való kisajtolással készülhet s a kisajtolt darabok egyikét az 1. ábra szerinti kivitelhez, másikát pedig a 2. ábra szerinti kivitel-40 hez használjuk. A két kivitel csigavonala tehát egyforma lehet és mindegyiknek körülbelül 275°-ú a nyílása. Az 1. ábra szerinti kivitelben csak az a követelmény, hogy a radiális lemez szélének a forgástengelytől legtávolabb 45 eső pontja ne legyen távolabb a forgástengelytől, mint a csigavonalnak a forgástengelytől legtávolabb eső pontja; szélének a forgástengelyhez legközelebb eső pontja pedig legfeljebb a csigavonal- 50 nak a forgástengelyhez legközelebb eső pontjának távolságában legyen. A 2. ábra szerinti kivitelben pedig az az egyetlen követelmény, hogy a (6) állólemeznek a forgástengelyhez legközelebb 55 eső pontja legalább is oly távolságra legyen a forgástengelytől, mint a forgólemez csigavonalának a forgástengelyhez legközelebb eső pontja. E követelmények a két kivitelben a fo- 60 kozatos fedés és a forgólemez teljes kifordításának lehetővé tételére valók. Ha, mint szokás, egy közös tengelyen több forgó- és köztük egy-egy állólemezt helyeznek el, akkor az állólemezek (7) fel- 65 erősítésének természetesen oly távolságra kell lennie a forgástengelytől, hogy a forgó részek átfordulását ne akadályozza. Minden további nélkül világos az ábrákból, hogy az 1. ábra szerinti kivitel- 70 ben a (4) lemeznek, a 2. ábra szerinti kivitelben pedig az (5) lemeznek a (2), ill. a (6) lemez fölé való forgatásával az álló-és a forgólemez fokozatosan nagyobb felületű fedésbe kerül s a beállítás finom- 75 sága a csigavonal rohamosabb vagy lassúbb emelkedésének megfelelő megválasztása szerint tetszőlegesen állapítható meg. A lemez csigavonalának a 2. ábra (8) 80