102281. lajstromszámú szabadalom • Szivattyúszerkezet és szivattyúzó eljárás

- 4 — dik, a (16) szelepen folyadék áramlik keresztül és ez a folyadék a (15) csövön át felemelkedve a (45) szelepen, ha ez nyitva van, átfolyik és a (48) csövön keresztül 5 távozik. A (45) szelep mozgását úgy állíthatjuk he, hogy a kibocsájtó nyílás keresztmetszetét oly módon szabja meg, hogy a mindenkori szivattyúzó szerkezet alkalmazása mellett maximális teljesít-10 ményt vagy szivattyúzó hatást érjünk el. A szerkezet teljesítménye és hatásos működése bizonyos mértékben azáltal is szabályozható, hogy a (19) golyó felemelkedési mértékét megszabó (21) orsót be-15 állítjuk. A szivattyúzott folyadék menynyisége bizonyos mértékben szabályozható még a (38) alaktárcsa mérete, alakja és viszonylagos elrendezése útján is anélkül, hogy a szerkezet nagyságát vagy 20 egyéb jellemzőit meg kellene változtatni. A szerkezetnek az 1—5. ábrán feltüntetett foganatosítási alakjánál a dugattyú minden egyes ide-odamenő mozgása alkalmával a kompresszibilis folyadékban 25 egyetlen energiaimpulzus vagy energiahullám lép fel. A szerkezetnek a 6—8. ábrán feltüntetett megoldása más hatást hoz létre, amennyiben a dugattyúnak minden ide-odamenetelónél egynél több 30 hullám keletkezik. Habár a szerkezet működésének alapelmélete és a fent kifejtett fizikai erők elméleti alkalmazása nem is teljesen bizonyos, mindamellett az alábbiakban előadjuk, hogy miképen kép-35 zeljük el a működés magyarázatát és hogy a fizikai erők a leírt szerkezetben miképen működnek együtt a kívánt hatás létrehozása céljából. A szerkezetnek a 6—8. ábrán feltüntető tett foganatosítási alakjánál a (45) sze-i lep zárt helyzetében a (3) dugattyú, mihelyt befelé kezd mozogni, a rendszerben levő folyadékot komprimálja. Ezáltal a folyadékoszlopban hullámzó mozgás in-45 dul meg. Amikor a dugattyú mozgása a kívánt kompressziót létrehozta, ami löketének végén vagy ez előtt következhetik be, a (45) szelep hirtelen nyílik. Ennek következtében a nyomás változása folytán 50 a dugattyú által létesített hullám a folyadékban hirtelen külön hullámmá vagy impulzussá alakul át, mely a dugattyú által létesített hullámmal együtt egészen a (16) szelepig a csőben levő folyadék 55 egész hosszán keresztül halad. Ez az átalakulás hasonló ahhoz az átalakuláshoz, mely az elektromosságban a Ruhmkorffféle csévékben végbemegy. A külön hullám vagy impulzus, illetve a segédhullám vagy segédimpulzus hasonló lehet 60 ahhoz is, mely csövekben hidraulikus lökés esetében vagy plungerdugattyúknál fellép. A dugattyú által létesített hullám és a külön hullám egymással együttműködve a (19) golyót üléséről felemelik és 65 ezáltal a kútból vagy folyadékforrásból a (15) csövön át folyadék lép be és ez a (45) szelepen annak nyitott helyzete esetén keresztüláramlik. A jelen találmánynál a külön impulzus alkalmazásá- 70 nak eredménye az, hogy minden löketnél akkora folyadókmennyiséget szivattyúzhatunk, mely a dugattyú lökettérfogatának többszöröse. Bizonyos esetekben az ilyen rendszer gazdaságosabb, mint az 75 1—5. ábrán feltüntetett elrendezés, ahol az energiát kizárólag a dugattyú hatása alatt létrejövő hullámok viszik át. Lehet, hogy a (19) golyó mozgása szintén külön hullámokat hoz létre. gg A szerkezetben uralkodó szükséges nyomást azáltal szabályozhatjuk, hogy megfelelően megválasztott átmérőjű csöveket alkalmazunk és a dugattyúnak kellő keresztmetszetet, löketet és sebességet 85 adunk. A szerkezetnek a 6—8. ábrán feltüntetett foganatosítási alakjánál a dugattyút mozgató tengely egyúttal a szelepet is vezérli, ami előnyös ugyan, de nyilvánva- 90 lóan alkalmazhatunk más oly elrendezéseket is, melyek a szelepet és a dugattyút együttesen vagy egymástól függetlenül működtetik. A 9. és 10. ábra a szivattyúszerkezet ál- 95 talános elrendezését vázlatosan tünteti fel. Az (50) csövet, melynek alsó végén az (51) visszacsapó szelep van, a kútba vagy más folyadékforrásba vagy folyadékkészletbe helyezzük. A cső másik vé- 100 gén az (52) kompresziótér vagy kompresszióhenger van, melyben a megfelelő módon működtetett (55) tengelyen levő (54) alaktárcsával vezérelt (53) dugattyú mozog. A folyadékot a tetszőleges szerke- 105 zetű (56) kilépő csapon vagy szelepen át az ábrázolt esetben az (57) kilépő csőbe szuvattyúzzuk. A 9. ábrán a kilépő cső közvetlenül az (52) kompressziótérhez vagy hengerhez csatlakozik, míg a 10. 110 ábrán közvetlenül az (50) csővel áll öszszeköttetésben, úgy hogy a kilépő folyadék nem megy keresztül a kompressziótéren vagy hengeren. Az (56) csapot vagy szelepet a működés egész tartama alatt 115 nyitva tarthatjuk, vagy pedig kellő idő-