102154. lajstromszámú szabadalom • Motoros jármű a motor, célszerűen égési motor és a hajtókerekek közötti elektromos erőátvitellel

Megjelent 1931. évi március hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI jKHmK SZABAD ALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103154. SZÁM. — XXa/2. OSZTÁLY. Motoros jármű a motor, célszerűen égési motor és a hajtókerekek közötti elektromos erőátvitellel. Tatra-Werke Automobil- und Wagrgfonbau A.-G. Pragr-S micho v. A bejelentés napja 1930. évi jann&r hó 11-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi január hó 23-ika. A találmány oly motoros járművekre vonatkozik, melyeknél a motor, célszerűen égési motor és hajtókerekek között elektromos erőátvitel van, különösen pedig oly 5 járművekre, melyeknél az alvázkeret centrális csőalakú testből áll, mellyel a hajtókerekeket vivő, lengő féltengelyek csuklósan vannak összekötve és melyeknél a generátor, valamint az elektromotor tokjai a 10 csőalakú tartótest részei, illetve meghoszszabbításai. Az égési vagy más motorral hajtott járműveknél az elektromos erőátvitel nagy előnye tudvalevőleg az, hogy indításkor 15 egyes fokozatok nélküli sima kapcsolás foganatosítható. A találmány lényege a motor, célszerűen égési motor és a hajtókerekek közötti oly mechanikai erőátvitelben van, mely 20 tetszés szerint az elektromos erőátvitel helyett iktatható be. A találmány szerint célszerűen a mechanikai erőátvitel beiktatásával egyidejűleg az elektromos, erőátvitel önműködő kikapcsolása követke-25 zik be. A találmány előnye mindenekelőtt az, hogy bizonyos meghatározott sebesség elérése után, különösen hosszabb utaknál, az elektromos, erőátvitel helyett a közvetlen 80 mechanikai átvitel kapcsolható be, amikor is azután a generátor és az elektromotor hatásfoka által megszabott veszteségek elmaradnak. A mechanikai erőátvitelt, az elektromos 35 erőátvitel helyett, a gépkocsi vezetője iktathatja be, de a beiktatás bizonyos sebesség elérésénél önműködően is mehet végbe. Önműködő átkapcsolásnál is célszerűen arról gondoskodunk, hogy az átkapcsolást a jármű vezetője is elvégezhesse, hogy az 40 elektromos erőátvitel megsérülése esetén a jármű ne veszítse el egészen az üzemképességét, hanem — bár csak az ú. n. direkt menettel — tovább haladhasson. Oly járműveknél, melyeknél az elektro- 45 mos erőátvitelhez való elektromotor oly hossztengelyt hajt, mely a maga részéről a kerekekkel kapcsolt haránttengelyeket forgat, a találmány szerint ugyanazon hossztengelyt hozhatjuk az égési motorral 50 mechanikai kapcsolatba; általában véve azonban az elektromotornak ezen hossztengelyről való egyidejű lekapcsolása nem szükséges, hanem az elektromotor bekapcsolt mechanikai erőátvitelnél is tovább 55 járhat, minthogy az elektromos erőátvitel kikapcsolásánál csak az elektromotor csapágyaiban fellépő csekély súrlódási veszteségekről van szó. A találmány szerint továbbá az égési 60 motorral kapcsolt generátortengely a hajtókerekekre való mechanikai erőátvitelt közvetítő tengellyel kapcsolható, amikor is azután bekapcsolt mechanikai erőátvitelnél a generátor, üresen, tovább 65 járhat, minthogy az elektromos erőátvitel kikapcsolásánál szintén csak a generátor csapágyaiban fellépő csekély súrlódási veszteségek jönnek tekintetbe. Ekként sok esetben, különösen esőalakú, 70 középső tartótestet tartalmazó járműveknél, mely tartótest egyik része a generátortok, valamint az elektromotortok, nem kell egyebet tennünk, mint az elektro-