102149. lajstromszámú szabadalom • Eljárás borítás nélküli, vagy krétával és enyvvel, vagy más anyaggal bevont faléceknek fémes réteggel való ellátására

Megjelent 1931. évi március hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103149. SZÁM. — VlII/e. OSZTÁLY. Eljárás borítás nélküli, vagy krétával és enyvvel, vagy más anyaggal bevont faléceknek fémes réteggel való ellátására. Neuendorf & Co. gyári cég Wandsbek. A bejelentés napja 1930. évi január hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi január hó 14-ike. Fából, vagy más anyagból való léceket, Í mint amilyenek a kárpit- vagy díszítmónylécek, valamint képkeretek, sok esetben teljesen, vagy részben arany- vagy 5 másszínű fémes bevonattal kell ellátni. Ily léceket elsősorban különböző módon simítjuk, pl. kréta és enyv, gipsz, vagy gyúrható más anyag felvitele által, a tiszta faléceket pedig kienyvezzük és csi-10 szoljuk. A fémes bevonat rávitele az ismeretes eljárás szerint kézzel történik. Kis lemezfém, vagy lemezaluminium darabokat helyezünk a lécre, melyeket előzetesen több 15 munkamenetben lakkal és olajjal látunk el. Ez a fém oly vékony, hogy könnyen illeszkedik a léc alakjához. Oly eljárás is ismeretes, mely szerint e vékony fém- vagy alumíniumlemez össze-20 göngyölt papírlemezen van és azt a fémesítendő és olajjal ellátott tárgyra legöngyölítjük. Lécek előállításánál azonban ez az eljárás be nem vált. Azonkívül nem jelent munkamegtakarítást, mert a fém-25 lemezt első sorban kis szalagokban kézzel kell fektetni a papirra. A papirost előzetesen preparálni kell, mert különben a szalag legöngyöl ítése alkalmával a lemezfém a papír fordított oldalához tapad. 80 Ezt a lemez fém-bevonatot minden esetben külső behatások (időjárás stb.) ellen meg kell védeni, vagy a színárnyalat változtatása esetén a felvitel után még külön lakkbevonattal kell ellátni. A lakkbevo-85 nat egyszersmind a lécnek bearanyozott felületét védi a hőmérséklet behatása ellen és meggátolja a faerek feduzzadását, vagy a bevonat lemorzsolását. Az egyes darabokból feldolgozandó fémlemez használata helyett más anyaggal is 40 kísérleteztek. Nevezetesen szalagalakú arany vagy tarka papirosokkal, melyeket , gépi úton folytonos üzemben az előre mozgatott lécre ragasztanak, mimellett a ragasztóanyag felvitele és a szalag felra- 45 gasztása egy munkamenetben végezhető. E célra használt anyag azonban több hátránnyal bír, ami az előállított léceknek külalakját hátrányosan befolyásolja. Azonkívül a folytonos üzemet csak hiá- 50 nyosan végezhetjük. E hátrányok főkép a következők: 1. A hiányos simulékonyság folytán ez az anyag tökéletlenül illeszkedik a léc porfiijához úgy, hogy az egyes részletek: 55 récék, rudacskák, szélek stb. a ragasztás folytán eredeti alakjukat veszítik, illetve elegendő élességgel ki nem domborodnak, hacsak bonyolult berendezések segélyével e hibákat ki nem javítjuk. 60 2. Ha a papír nedvességgel érintkezik, akkor törekvése magától összegöngyölődni és a ragasztás alkalmával könnyen leválik a lécről. Míg a ragasztónyag tökéletesen le nem rögzítődik, szükséges a 65 papírra hosszabb ideig tartó és ismételt nyomást gyakorolni. Emellett az a veszély fenyeget, hogy a ragasztószer a papíron átüt, miáltal a bearanyozott felületen foltok keletkeznek. 70 3. A papír mechanikai behatásokra, mint pl. ütésre, súrlódásra stb., valamint hőmérsékleti behatásokkal és légnedvességgel szemben igen érzékeny. Az áthatoló nedvesség folytán a faerek felduzzadnak, 75