102101. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék gőz kondenzálására, főleg párolgási hűtéssel dolgozó berendezéseknél

5. ábra annak függélyes hosszmetszete. Az égési erőgéptől jövő vízgőzkeveréket az (1) csövön át ,(2. ábra); a (2) kamrába vezetjük, mely a (3) függélyes csövekből 5 álló csőrendszer révén (1. ábra) a (4) kamrával áll összeköttetésben. A gőz sebességét oly nagyra választ juk, hogy a képződő kondenzátum, mely már saját súlyánál fogva is a (3) csövek belső falfelületén le-10 pereg, a kondenzátor (4) kamrájába fuvatik, ahol a kondenzátum a gőztől elválik. A nagy sebesség folytán a (3) csövek rendszerében egyúttal légfészkek képződése meg van gátolva. A (4) kamra az első 15 fokot képezi a közbenső kondenzátum eltávolítására. A le nem csapódott gőz az (5) csövön át a (6) kamrába áramlik (2. ábra), míg a kondenzátum, a különböző kondenzátorrá-20 szek közös (7) folyadéktartályában maradnak. Ennek a folyadéktartálynak egyes részeit a (8) válaszfalak különítik el egymástól, melyek nem érnek egészen a (7) tartály fenekéig; ily módon folyadékzár 25 képződik, mely megakadályozza, hogy a gőz ezen a helyen átáramolj rk és mely a gőzt arra kényszeríti, hogy az (5) csőben felszálljon. A (6) kamra, a (9) csövekből álló cső-30rendszer révén, mely a (3) csövek rendszerének felel meg, a (10) kamrával van öszszekötve. A gőz itt is a (6) kamrától a (9) csövek rendszerén át a (10) kamrába jut, amelyben a folyadék további különválása 35 végbemegy. A (10) kamra a második fokot képezi a kondenzvíz eltávolítására, aminek célja a találmány szerint a hőát adó hatás fokozása a következő kondenzátorcsőrendszerben. A (10) kamrában a fo-40 lyadékszín a (4) kamra és a (10) kamra közötti nyomásveszteségnek megfelelően az utóbbiban valamivel magasabban lesz. A (10) kamrából a még le nem csapódott gőz a (11) csövön át a (32) kamráim 4n jut, mely a (13) csövek rendszere révén a (14) kamrával van összekötve. A (13) csövek rendszere a (3) csövek rendszerének es a (9) csövek rendszerének felel meg. A (13) csövek rendszerében a még visszalő maradt gőz lecsapódik. Ez különösen akkor történik, ha az ellenáram elvét alkalmazzuk, vagyis ha a levegő az (A) nyilak irányában áramlik a kondenzátoron keresztül. A (14) kamrában ennélfogva ,V> "fin gőz, hanem kizárólag a (13) csövek '••eiul szeréből jövő kondenzátum gyűlik "»ssze. A kondenzátumot a (15) csövön át az égési erőgéphez vezetjük, amelyben ez az aránylag kis vízmennyiség azonnal elpárolog. Minthogy tehát a hűtővíz a hen- 60 ger hűtőköpenyeiben folytonos forrásban marad, a hengerek falainak hőmérséklete is folyton egyenlő marad. Hogy a gőzben levő levegőt eltávolítsuk, a (14) kamrához pl. a (16) cső segé- 65 lyével légszivattyút kapcsolhatunk, vagy pedig e helyen, vagy a (12) kamrában légkibocsátó nyílást alkalmazhatunk. Ha a hűtőié g, amint ez fel van tüntetve, ellenáramban áramlik a kondenzátoron ke- 70 resztül, az fokozatosan felmelegszik, amikor is hőfelvevő képessége nagymérvben ki van használva. Természetesen közömbös, hogy az (a) ventilátor a hűtőlevegőt a kondenzátorba nyomja, vagy azon át- 75 szívja. A. feltüntetett foganatosítási alaknál csak három csőrendszer van egymás mögött alkalmazva. Természetesen többet is rendezhetünk el, ahol is az utánkapcsolt 80 csőrendszerek csövei kisebb harántmetszetűek lehetnek, mivel a gőz térfogata az aramlás irányában folyton csökken, ami a rajzban nincs külön érzékeltetve. A második foganatosítási alaknál több, 85 a vízszintes (17, 18, 19, 20) csövekből álló csőrendszer (4. ábra) van alkalmazva. Az elrendezés olyan, hogy a gőzvízkeverék ŰZ égési erőgéptől a (21) csövön át (3. ábra) a (22) kamrába jut és a (17) csövek 90 rendszerén át a (23) kamrába kerül, amelyben a kondenzátum összegyűlik. A le nem csapódott gőzt a (18) csövek rendszerén keresztül a (24) kamrába vezetjük, amelyben a kondenzátum egy része különválik, 95 míg a le nem csapódott gőzt a (19) csövek rendszerén át a (25) kamrába vezetjük, amelyben ismét kondenzátum-különválás megy végbe. A még le nem csapódott maradékgőzt 100 azután a (20) csövek rendszerén keresztül a (26) kamrába vezetjük. A (22, 24, 26) kamráknak közös (27) folyadékterük van (5. ábra), a gőznek átáramlása az egyik kamrából a másik kamrába azonban meg 105 van gátolva a (28) és (29) válaszfalak által, melyek nem érnek le egészen a (27) tartály fenekéig, úgy hogy ,az egyes kamrák között folyadékzár van. Ezek szerint léhát itt is fokozatosan történik a kon- no denzvíz különválása. A hőátadást zavaró Jolyadékhártya a felső csősorokban nem képződhetik, mert itt csak gőzáramlás, Folyadékáramlás ellenben csak minden egyes csőrendszernek legalsó csövében 115 van.