102081. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés olajok hőkezelésére
— 8 — zárjuk és a (1*29) szelepet nyitjuk, úgy hogy az (59A) tartályban az (A) egységben kezelt folyadék, illetve ennek maradéka összegyűlik. Az ekkor megkezdődő, 5 tulajdonképeni üzemben ezt a maradékot a (B) egységben kb. 290°-ra hevítjük. A nafta- és kerozingőzök ezáltal jól leválasztódnak, de hasítás nem történik. A (B) egység melegének növelése azonban oda 10 vezet, hogy a (20B) dómból elvonuló gőzök a (96) vezetéken át szintén magasabb hőmérsékleten, pl. kb. 250°-on haladnak az (A) egységhez. Ekkor az olajból keletkező benzingőzök különválasztása már az (A) 15 egységben megy végbe, jóllehet a maradékban és a visszaáramló kondenzátumban még mindig elég értékes alkatrész van jelen. A (B) egység (18) tornyában keletkező visszaáramló kondenzátum hő-20 mérséklete ekkor kb. 260° és az (E) előmelegítőben levő folyadék előmelegítését ezáltal annál inkább is elősegítjük, mert ezt a meleget még más fűtőközegekkel is fokozzuk. E hőmérsékletnövelés folytán a 25 kezeletlen olaj 290° hőmérsékleten áramolhat az (A) egység (1) állókazánjába. Ugyanez a hőmérséklete lehet a (15B) mélyedésből kifolyó folyadéknak is, melyet az (59B) gyűjtőtartályba vezetünk. 30 A. (C) egységbe vezetett maradék olajnak tehát szintén 290° vagy talán csak 275° hőmérséklete van. Az (F) kemence gázai azonban a (C) egység állókazánját kb. 400°-ra melegítik. A (C) egységben ilevő 35 olajra nyomást is fejtünk ki, melyl tág határok között ingadozhat, így pl. 4—24 kg/cm2 nyomásokkal dolgoztunk. A választott nyomás nagysága az olaj minőségétől és attól a hőmérséklettől függ, ame-40 lyen dolgozunk. A nyomást vagy az olajból fejlődött gőzök maguk szolgáltathatják, vagy a (103)-nál bevezetett gáz vagy mindkét nyomáslétesítő közeg együttesen. A (C) egységben nagyobb mérvű hőmér-45 sékletcsökkenés nem megy végbe. Az (59C) gyűjtőtartályban levő maradék hőmérséklete kb. 370°, melyet a (D) egységben 590°-ra növelünk. A már a (C) egységben nyomás alatt végbement elbontás következ-50 tében nem feltétlenül szükséges a (D) egységben a nyomást fokozni. A (D) egységbe vezetett, hidrogénben gazdag gáz célja nem annyira a nyomás növelése, mint inkább a telítetlen szénhidrogén-molekulák 55 átalakítása telítettekké. A (D) egységben uralkodó nagy nyomás jelenlétében azonban az átáramló folyadék hőmérséklete csökken és a visszaáramló kondenzátum, melyet az (E) előmelegítőhöz vezetünk, közel 320° hőmérsékletű. Az előmelegítő- 60 ben ez a járulékos hőmérsékletemelés lényegesen elősegíti az olaj előkezelését és az (A) egységben az olaj kezelését. Másrészt a (D) egységben az állókazán felső végénél levő mélyedésbe kerülő 65 anyag hőmérséklete nem nagyon csökken. Ez a maradék anyag a (115) és (116) vezetékeken át kb. 540°-on áramlik az (A) egység (11) állókazánjának felső részéhez. Üzem közben tehát a bevezetett olaj lé- 70 nyeges részének elpárologtatása már az (A) egységben végbemegy és a benzingőzök eltávolításáról legnagyobbrészt már ott gondoskodtunk. Mihelyt tehát az üzem annyira előre- 75 haladt, hogy a (D) egység is teljes üzemben van, az egységek, melyeken a folyadékot sorban keresztülvezettük, annyi meleget szolgáltatnak az első egység számára, amennyi elegendő ahhoz, hogy már ebben 80 az első (A) egységben messzemenő desztilláció jöjjön létre. Megemlítjük még, hogy az e példában említett nyomás és hőmérsékletviszonyokat csak magyarázat kedvéért adtuk meg 85 ós hogy egészen más nyomások és hőmérsékletek mellett is dolgozhatunk. Az sem szükséges, hogy állandóan mindegyik egységet üzemben tartsuk. Egy vagy több egységnek a sorozatból való kiiktatása bi- 90 zonyos olajfajtáknál parancsoló szükség lehet vagy ugyanazon kiindulási termékből különböző végtermékek előállítása céljából ajánlatos lehet. A kezelési feltételek nagyrészt a nyersanyag tulajdonságaitól 95 is függenek. Szabadalmi igények: 1. Eljárás olajok hőkezelésére, amelynél a folyadékot hártya alakjában terítjük ki és hevítjük és a hevítés folytán e 100 hártyából keletkező gőzöket gyüjtjük, azzal jellemezve, hogy a folyadékból keletkező gőzök kezelése oly övben történik, amely a folyadék kezelési öve felett fekszik ós amelybe a gőzök a fo- 105 lyadék mozgása következtében jutnak. 2.' Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a gőzökkel és a hártyaalakra hozott folyadékkal egy további kezelési öv felé n<] irányuló mozgást közlünk, amikor is a folyadék és a gőzök egymástól térbelileg elkülönített helyeken lépnek a kezelési övbe. 3. Az .L és 2. igényben védett eljárás foga- US natosítási módja, azzal jellemezve, hogy a gőzök kezelésére szánt övben a
