102066. lajstromszámú szabadalom • Többszörös cső különválasztott rendszerekkel

_ 2 — szükség. Hogy a szigetelő (alak zavaróan ható egyenlőtlen feltöltődését elkerüljük, jó a szigetelő falakat vezetővelborítani. Ilyen vezetőborítást egyszerűen létrehoz -5 hatunk, hogy ha az evakuálás közben magában véve ismert módon valamely fémet, mint pl. magnéziumot elporlasztunk, amikor is az elporlasztandó anyagot úgy kell elrendezni, hogy az említett falak 10 fémborítása létrejöjjön. A kitűzött célt úgy is elérhetjük, hogy a különválasztandó elektródarendszert légmentesen lezárt térben helyezzük el, amikor a többszörös csőben külön mellék-15 bura van. Adott esetekben a főburában és a mellékburában különböző vákuum előnyös lehet. A nyomáskülönbség a főbura és a mellékbura közt a légköri nyomásnak olyan kis töredéke, hogy a mellékbura 20 aránylag vékony falvastagsággal készülhet, aminek következtében az elektródához vezető falátvezetések beforrasztása lényegesen könnyebb, mint az egyszeres csöveknél, amelyeknél a teljes légköri 25 nyomás hat. A végerősítő rendszer tömítő lezárásának még más előnyei is vannak, különösen akkor, ha a végfokozat vákuumja jobb, mint a többi fokozaté. 30 Ha a végrendszer vákuumja gáznak csak nyomait is mutatja, ezt a gázt a végrendszer elektronárama sokkal könynyebben ionizálja, mint a kezdeti rendszer sokkal gyengébb elektronárama. 35 Egyenletes jó hatás elérésére tehát elegendő, ha a végrendszer úgynevezett különösen jó vákuumban van. De a végrendszer terében sokkal könnyebb különösen magas vákuumot előállítani, mint a -W másik térben, amelyben több elektróda, • esetleg a csatolóelemek vannak és amelynél a falfelületek lényegesen nagyobbak. A mellékburában tehát sokkal magasabb vákuumot lehet elérni, mint ugyanazon 4ő eszközökkel a teljes csőben. A rajz a találmánynak néhány példaképpeni foganatosítási alakját mutatja többé-kevésbbé vázlatos ábrázolásban. Az 1. ábra egy hármascsőnek kapcsolási 50 vázlatát mutatja, mely csőben három háromelektródás rendszer van, amelyek közül kettő (a kezdeti vagy első fokozatok) a fővákuumtérben fekszenek, míg a harmadik (a végfokozat) egy külön vákuum-55 térben van. A csatolóelemek ennél a példaképpeni kivitelnél nincsenek ábrázolva. A katódák közül a kezdeti rendszerek két katódája sorosan és a végrendszer katódája ezekhez párhuzamosan van kapcsolva, minek folytán a végrendszer fű- 60 tése sokkal erősebb, mint a két kezdeti rendszer bármelyikének a fűtésre, ami a csőnek egyik előnye. Az 1. ábrán (1) a közös üvegbura, amelyben a két (2) és (3) kezdő fokozati 65 rendszer, valamint a kisebbik (4) üvegbura van; utóbbinak belsejében van az (5) végerősítőrendszer elhelyezve. (21, 31) és (51) a katódákat, (22, 32) és (52) a rácsokat, végül (23, 33) ós (53) a három 70 rendszer anódjait jelzi. Az egyes elektródák kivezetései a csak vázlatos 1. ábrán az üvegfal tetszésszerinti helyeire vannak rajzolva a tényleges kivitelnél azonban az elektródákat célszerűbb egy közös al- 75 zaton elhelyezni. A 2. ábrán oly cső van ábrázolva, amelynek — épp úgy mint az 1. ábrán — három háromelektródás rendszere van, azonban még emellett a csatolóelemek is 80 rajta vannak. (6) jelöli a csatolóelemeket a (2) és (3) rendszerek között, (7) jelöli a csatolóelemeket a (3) és (5) rendszerek között. (61) ós (71) anódellenállások, (62) és (72) átvivő kondenzátorok és (63), (73) 85 rácslevezető ellenállások.) A (6) jel gyűjtő jel a (61, (62) és (63) elemek, a (7) jel gyűjtőjel a (71, 72, 73) elemek számára. A (61, 62) és (63) alkatrészek a (41, 46) csillámszekrény előtt, a (71, 72, 73) alkat- 90 részek mögötte fekszenek. (61) és (71) továbbá (62) és (72) végül (63) és (73) egymás mögött fekszenek. A találmánybeli (4) mellékbura a 2. ábra szerinti kivitelnél a (41) (46) jelzésű csillámlemezekből 95 összeállított szekrényből áll. Egy ily csillámszekrény" a hat határolófal laza összeillesztése következtében távolról sem választ el tökéletesen, a kitűzött célia azonban általában teljesen kielégítő. A hat 100 szekrényi'al közül az egyiket el is lehet hagyni, azt, amelyik az egymássá l szemben megvédendő rendszerektől egyenes vonalban mérve, aránylag távol fekszik. A rajzon az oly módon jut kifejezésre, 105 hogy a téglaalakú csillámszekrény hat fala közül a legkisebb felületű (46) lap el van hagyva, mimellett a csillámszekrény olyan, hogy e felé a felület felé kissé csúcsosodik. Egy ilyen szekrényt célszerűen no úgy állíthatunk elő, hogy két csillámsáv közül az egyikből a két (41) és (42) hossz-és szélességi felületet, valamint a felső (45) felületet képezzük, míg a másikból a két hosszú ós keskeny (43) és (44) felüle- 115 tet és emellett még a (45) felületet is al-