102057. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vegyületek előállítására

31<*s;jelent 1931. évi március hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRrtSÁO SZABADALMI LEÍRÁS 102057. SZÁM. — IV/i. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés vegyületek előállítására. Dr. Polányi Mihály orvos Berl i n-Zehlcnd orf-Mitte és dr. Bog-dáhdy István orvos Berlin-Dahlem. A bejelentés napja 1929. évi január hó 10-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi január hó 12-ike. A találmány vegyületek előállítására való eljárásra és az ezen eljárás foganatosítására alkalmas berendezésre vonatkozik. A találmány szerinti eljárás oly 5 anyagokból álló vegyületek előállítására vonatkozik, melyek közül az egyik anyag, illetőleg az anyagok egyik csoportja vegyileg csak gőz- vagy gázalakú állapotban hatékony, a másik anyag, illetőleg az 10 anyagok másik csoportja pedig állagának megváltozása nélkül fel nem hevíthető. A fent leírt tulajdonságokkal jellemző anyagok közötti vegyi reakciók létesítésére eljárások már ismeretesek. A külön-15 böző eljárások hátránya, hogy azok nagyon drágák és aránylag oly csekély eredményt adnak, hogy csak laboratóriumi célokra alkalmasak. A találmány értelmében a fent említett 20 anyagok közötti vegyi reakciók létesítése céljából akként járunk el, hogy a fel nem hevíthető anyagot folyékony formában nagy sebességgel vezetjük el a másik anyag gőzei mellett és a folyékony anyag 25 felületét folytonosan megújítjuk. A találmány szerinti eljárás előnyösen alkalmazható nehezen gázosítható, illetőleg gőzösíthető anyagok vegyi egyesítésénél, aminők pl. a vörösréz, ezüst, szén és 80 fémoxidok, másrészről pedig organikus természetű anyagok. Az eljárást azonban akkor is alkalmazhatjuk, ha gázok pl. hidrogén és anorganikus vegyületek, pl. vörösréz-, ólom- vagy aranysók között ki-35 vánunk vegyi reakciót létrehozni. Abban az esetben, ha fel nem hevíthető anyag normális körülmények között szilárd anyag, úgy azt önmagában ismert módon folyékony állapotba hozzuk, pl. azáltal, hogy folyadékban feloldjuk. Ha hidrogént -í0 olajokkal kívánunk egyesíteni, úgy eljárhatunk akként, hogy a hydrálandó olajat alább részletesen ismertetett berendezés segélyével vékony rétegben szétterítjük és hidrogénáramot irányítunk wolframív- 45 fényen át az olaj felületére. Ezen eljárásnál a teret, amelyben a folyamat lejátszódik, célszerűen 30—60 higanymilliméter nyomásra evakuáljuk. Emellett az olaj hőmérséklete célszerűen 30—60° C. Az a 50 sebesség, amellyel az olajat a hidrogénáram mellett mozgatjuk, célszerűen több, mitot 2m/sec. Azt a hidrogénmennyiséget, amely az olajjal reakciót nem ad, leszívjuk és az ívfényen át újból az olaj felüle- 55 tere fuvatjuk. A leírt módon pl. 19 liter hidrogént körülbelül 15 órai kezelési idő után 500 g oleinsavba bevezethetünk. A viszkozitás fokozódása oly nagy, hogy a végtermék szobahőmérséklet mellett vaze- 60 linszerű. Hasonló módon létesíthetünk reakciókat gázok és anorganikus folyadékok, pl. oxigén és víz között. Ekkor az oxigént villamos ívfényben kémiailag aktiváljuk. A reakció hidrogénszuper- 65 oxidot ad. A leírt eljárás továbbá alkalmas vegyületek reduklására, pl. rézoxidnak vagy rézkloridnak reduklálására. E célból ezeket a vegyületeket, pl. glicerinben feloldjuk és az oldatot vékony rétegben 70 szétterítjük. Az oldat felületére ezután célszerűen kémiailag aktív hidrogénáramot vezetünk. A redukciót oly mértékben fokozhatjuk, hogy a glicerinben kolloidálisan elosztott vörösréz keletkezik. Ha szi- 75 lárd organikus anyagokat kémiailag aka-