102055. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkalikromátok gyártására
lúgozható. A második pörkölés előtt kb. annyi szódát adagolunk, amennyi a keverékben még megmaradt króm lekötésére elméletileg szükséges. 5 Ha az eljárást három fokozatban foganatosítjuk, a mész mennyiségét még valamivél csökkenthetjük, mindig ügyelvén azonban arra, hogy annyi mész legyen jelen, hogy a lúgzási oldatban számottevő 10 mennyiségű kovasav vagy timföld ne legyen. Ha nem használnánk meszet, vagy a mész mennyisége elégtelen lenne, nátriumszilikát és nátriumaluminát képződnék, melyek a pörkölt anyag lúgzásakor ir> a nátriumkromáttal együtt oldódnak, úgy hogy a lúg nátriumszilikátot és nátriumaluminátot, továbbá ezek bomlása folytán maró alkáliát is fog tartalmazni. Az ilyen lúgoknak a kovasavtól és timföldtől való 20 megszabadítása külön műveleteket igényelne, mimellett a kovasavval és timfölddel vegyült alkali a kromátgyártá.s szempontjából veszteségnek tekintendő. Ha azonban elégséges mész jelenlétéről gon-2") doskodunk, a nátriumszilikát és nátriumaluminát képződését meggátolhatjuk. A találmány egy kiviteli példáját a következőkben ismertetjük: A keveréket a következő alkatrészek 80 benső elegyítése révén létesítjük: 100 s. r. krómérc (50% Cr2 0: ! ). 50 s. r. égetett mész. 40 s. r. szóda (58% Na'-'O). Ezt a keveréket a kromátgyártáshoz 35 használatos kemencében oxidáló légkörben kb. 1000°-nál pörköljük s lehűlés után kilúgozzuk a nátriumkromátot, melynek mennyisége valamivel kisebb, mint amennyi az alkalmazott szódával egyen-40 értékű lenne. A lúgzási maradék az ércben jelen volt oldhatlan .krómvegyületeknek még kb. felét tartalmazza. Ezt a lúgzási maradékot pl. forgó kemencében megszárítjuk, megőröljük s újabb mennyiségű í~d szódával keverjük, rendszerint annyival, amennyi elméletileg megfelel a még jelen lévő krómmennyiségnek. Ezt a keveréket második pörkölésnek vetjük alá oxidáló légkörben. Ezután a keletkezett nátriumon kromátot kilúgozzuk. A lúgzási maradékban még jelen lévő oldhatlan krómvegyület mennyisége már rendszerint oly csekély, hogy további kitermelésre alkalmatlan; ezt a lúgzási maradékot vagv elvetör.' jük, vagy egy részét az eljárásban az első keverék mészadaga egy részének helyettesítésére használjuk. A fenti példában megadott súlyviszonyok kissé módosíthatók, fontos azonban, hogy a szóda mennyisége elég alacsony és 60 a mész mennyisége elég nagy legyen ahhoz, hogy a keverék a pörköléskor ne váljék tésztaszerűvé, és hogy a mész mennyisége ne legyen oly csekély, hogy a pörkölt anyag lúgozásakor számottevő 65 mennyiségű oldható timföld- és kovasavvegyületek léphessenek a lúgba. Az első lúgzás maradéka már csak az eredeti krómmennyiségnek kb. felét tartalmazza. Ezen maradékban (szabad 70 vagy kötött állapotban) aránylag több a mész mint az eredeti keverékben, mert a króm egy részét már kilúgoztuk. Az első lúgzás maradékát vagy csak .a szabad víz kiűzéséig", vagy magasabb hőfokon a le- 75 kötött víz kiűzéséig is száríthatjuk. A szárítás esetleg el is maradhat. A további szódamennyi,ség adagolása a szárítás és őrlés előtt vagy után történhet. A pörkölést tetszés szerinti kézzel ki- 80 szolgált vagy mechanikus kemencében végezhetjük. A pörköléshez szükségelt idő az .adag összetételétől, a kemence szerkezetétől és az üzemviszonyoktól függ. 85 Az eredeti keverék készítésekor a mésznek egy részét egy előzően feldolgozott adag első lúgzási maradékával, vagy második lúgzási maradékával helyettesíthetjük. 90 A fenti példa .adatainak betartása esetén káros megömléseket elkerülünk. Az első pörkölés terméke homok- vagy kavicsszerű és könnyen kezelhető és lúgozható. A második pörkölés terméke kissé zsugo- 95 rodott kokszszerű anyag, mely azonban szintén könnyen kezelhető és lúgozható. A találmány szerinti eljárás lényegesen csökkenti az eddigi eljárás hátrányait és járulékos előnyökkel is bír. Ámbár a fel- 100 használt bázikus tűzállóanyag mennyisége kisebb az eddig szokásosnál, mégis elég ahhoz, hogy oldható timföld- és .kovasav-vegyületnek számottevő képződését meggátoljuk. Az eljárás minden fokozatá- 105 ban az alkalmazott szóda mennyisége kisebb annál, amennyi a keveréket pörkölés közben ragadóssá tenné s mindegyik pörkölési műveletben az elméletileg szükségelt szódainennyiségnek csak egy tört 11G része van jelen. Az eljárás tehát több fokozatban, mészfölösleg elkerülésével, a keverék összeolvadásának meggátlása, fokozott kromáttermelés és megfelelően kisebb krómvesztesógek mellett foganatosítható. 11E
