101997. lajstromszámú szabadalom • Fakonzerválószer

Megjelent 1931. évi február hó 16-án. MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI RIRrtSÁG SZABADALMI LEI RAS 101997. SZÁM. — VILI/C. OSZTÁLY. Fakonzerválószer. Grubeiikolzimprágnierang' G. 111. b. H. cég- Berlin. A bejelentés napja 1930. évi jnlius hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi augusztus hó 10-ike. A találmány olyan nehezen kilúgozható, . vízben oldható fakonzerválószerre vonatkozik, amely az eddig ismertté vált szerek hátrányait nélkülözi. Az ismert ja-5 vaslatok alapján a nehezen oldható konzerválószereket vagy magában a fában állítják elő, még pedig úgy, hogy a fát egymást követően két oldattal impregnálják, amelyek a fában, a bennük foglalt 10 anyagok cserebomlása következtében nehezen oldható vegyületet képeznek, vagy egy oldatot használnak, amelyből a fába való beszáradása után a nehezen oldható vegyületek képződnek. Az első eljárásnál 15 állandóan azzal a nehézséggel kellett küzdeni, hogy a két oldat cserebomlása nem tökéletes. A második csoporthoz tartozó eljárásnak a hátránya az, hogy az oldatok nem eléggé állandóak és különösen maga-20 sabb hőmérsékleteknél könnyen bomlanak. Úgy találtuk, hogy vízben eléggé oldható, amellett magasabb hőmérsékleteken is állandó oldatokat szolgáltató, erősen 25 gombaölő hatású és nehezen kilúgozható fakonzerváló szereket állíthatunk elő akkor, ha oldható fluorvegyületeket, különösen a fluorsavhoz vagy hidrogénoilikofluorid oldható sóihoz, oly más ve-30 gyületeket, mint pl. krómsav, krómsavak, bi krómsavsók, mint káliumkromát, nátriumkromát, kálciumkromát, alkálibikromát és i. t., akár egyenként, akár egymással keverten adunk, amelyek egyrészt a 35 fluorvegyületek oldhatóságát csökkenteni képesek, másrészt pl. adszorbció következtében a faanyaghoz nehezen kimoshatóan kötődnek. E keverékekhez ezenkívül meg alkalmas más gomba- vagy rovarölő hatású vagy a fa gyulékonyságát csökkentő 40 anyagokat, pl. nitrált fenolokat vagy ezek sóit, arzénvegyületeket, ammonsókat stb. adagolhatunk. Használható több fluorvegyület keveréke is. Az új fakón zerválószerek fa impregná- 45 lására való felhasználása minden alkalmas módon történhet, például vákuumnak vagy nyomásnak zárt kazánban történő alkalmazásával való beitatás, nyitott teknőben az impregnáló folyadékba való be- 50 áztatás, bemázolás, vagy akár az úgynevezett ojtóeljárás útján stb. Az impregnálás előtt a fát alkalmas előkezelésnek is vethetjük alá, amennyiben pl. ismert módon gőz hatásának tesszük ki. Az új impregnáló szerek vizes oldatait olajos folyadékokkal való keverék alakjában pl. mint emulziókat is használhatjuk, vagy kettős telítéshez használhatjuk fel, amenynyiben a fát először a vizes oldattal és azt gQ követőleg olajos folyadékkal itatjuk vagy megfordítva. 1. példa. Egy rész káliumbikromátból és egy rész fluornátriumból álló keveréket 2%-os oldat alakjában fának zárt kazán- 05, ban a vákuum — nyomás — eljárás szerinti 70—80 C°-on történő telítésére használunk. 2. példa. 45 rész káliumbikromátot, 50 rész fluornátriumot és 5 rész dinitrofenolt 70 összekeverünk és a sókeveréket önmagában ismert módon 1.8%-os vizes oldatban fatelítésére használunk fel. Az új konzerválószer előnye kilúgzás elleni meglepően nagy ellenállóképessége. 75 Valamely fakonzerválószer értéke, a szabadban felhasznált fánál nagy fokban attól függ, hogy a szer a víz kilúgzó hatá-