101984. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés főtúlhevítővel bíró két- vagy többfokozatú gőzerőtelepeknél a közbenső gőznek újból való túlhevítésére
Megjelent 1931. évi február hó 310 -án . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101984. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Eljárás és berendezés főtúlhevítővel bír5 két- vagy többfokozatú gőzerőtelepeknél a közbenső gőznek újból való túlhevítésére. Schmidt'sche Heissdampf G. m. b. H. Kassel-Wilhelmshöhe. A bejelentés napja 1928. évi október hó 2 ika. Németországi elsőbbsége 1927. évi november hó 3-ika. A találmány a. kazángőz számára fő túlhevítővel bíró, két- vagy többfokozatú gőzerőtelepekre vonatkozik és célja a telep magasnyomású fokozatának fáradt 5 gőzét műszakilag és gazdaságilag előnyös módon magas hőmérsékletre ismét túlhevíteni. Gőzfűtéses közbenső túlhevítőknél alacsonyabb közbenső gőz hőmérsékletek számára magasnyomású telített 10 gőzzel vagy a magasnyomású erőgép számára való túlhevített üzemgőzzel fűtött egyfokozatú túlhevítők, magasabb túlhevítős számára pedig kétfokozatú közbenső túlhevítők váltak ismeretesekké, 15 melyek a közbenső gőzt az első fokozatban az üzemgőz egy része által előtúlhevítik, a gép magasnyomású fokozatába menő összes üzemgőz által pedig a második fokozatban utántúlhevíttetik. Ezen 20 célra az összes üzemgőz a kazántúlhevítőben erősebben túlhevíttetik, amint az az erőgép üzeméhez szükséges. A találmány tárgyát képező eljárás szerint a közbenső gőznek újból való 25 túlhevítését egyszerű közbenső túlhevítőben az üzemgőz egy része által végezzük, melynek nyomása a kazánnyomással egyenlő, túlhevítése azonban magasabb, mint a túlhevített üzemgőz hőmér-30 séklete. A találmány tárgyát képező berendezés szerint a fűtőgőz, azaz üzemgőz túlhevítésére előnyösen egy második — a normális üzemgőztúlhevítőnél kisebb — gőztúlhevítő van alkalmas helyen magá-35 ban az üzemgőzkazánban elrendezve. Ezen túlhevítőhöz a közbenső túlhevítéshez szükséges és az üzemgőzvezetékből elágazó vezeték segítségével elvett gőzmennyiséget hozzávezetjük, mely gőzt abban a közbenső túlhevítés keresztülvi- 40 teléhez szükséges magasabb hőmérsékletre hevítjük. A fűtőgőznek ezen utántúlhevítőjét lehetne az üzemgőzkazántól vagy az üzemgőzkazánok csoportjától különállóan saját tüzeléssel bíró túlhe- 45 vítő gyanánt is üzemben tartani. A túlhevítők számára való mai csőszerkezeti anyagnál és a magas nyomású gőznek nagyobb sűrűségénél ezen túlhevítés 470—500°-ig, jövendő alkalmasabb szer- 50 kezeti anyagoknál pedig megfelelően magasabbra történhetik. Ezáltal minden a gyakorlatban előforduló újból való túlhevítés egyszerű közbenső túlhevítő segítségével keresztülvihetővé válik és pe- 55 dig a két fokozatú közbenső túlhevítéssel szemben azon előnyökkel, hogy a második közbenső túlhevítő, melynek fűtőgőzkeresztmetszete — mivel az összes üzemgőznek keresztül kell mennie — igen 60 nagynak kell lennie, elesik, továbbá, hogy a fűtőgőz és a magasan túlhevített közbenső gőz közötti szükséges nagy hőmérsékletesést csak a kazánnak kisebb gőzkeresztmetszettel bíró kis után-túlhe- 65 vítőjében és nem a különben megfelelően megnagyobbítandó főtúlhevítőben kell létesíteni. Az üzem további előnye abban áll, hogy a magas fűtőgőzhőmórséklet által való megsérülés veszélye, az elő- 70 nyösen lekapcsolható kis után-túlhevítőre van korlátozva, úgy hogy a kazánban levő ezen után-túlhevítő megsérülésénél az üzem a főtúlhevítővel egyedül, habár csekélyebb közbenső túlhevítéssel is, 75 egyelőre tovább vezethető. A fűtőgőz, a magasnyomású üzemgőz hőmérséklete és a fűtőgőz telítési hő mér-
