101983. lajstromszámú szabadalom • Kristályosító eljárás

tályban maradt nedves kristálytömeget olyan készülékbe átvinni, melyben a kristályokhoz tapadó anyalúgot ismert módokon el lehet távolítani. Láthatjuk, hogy 5 ha az eljárás a lehűtési fázisban valamivel nagyobb gondot is igényel, ennek fejében nagyobb termelést, tisztább és kedvezőbb alakú terméket szolgáltat és megkönnyíti az anyalúgnak a kristályoktól 10 való elkülönítését. , A találmány szerint létesített kristályok rendszerint bizonyos tekintetekben eltérnek az azonos anyag szokásos módon termelt kristályaitól. Ezen különbség 15 rendszerint elsősorban abban mutatkozik, hogy a találmány szerint készült kristályok egy vagy más irányú növekedése korlátozott. Lényeges, hogy az oldat lehűtése közben 20 a felszínt párolgástól óvjuk, nehogy hártya vagy kéreg keletkezzék rajta, ami rögtön megindítaná a kristályosodást. Ugyancsak fontos, hogy a hűlő folyadék nyugalomban maradjon. 2r> Megállapítottuk, hogy hűtés közben a túltelített oldatban fellépő konvekciós áramok, melyek az egyenlőtlen lehűlés folytán lépnek fel, néha nem váltják ki a kristályosodást, más esetekben ellenben, 30 különösen ha a lehűtés aránylag gyors, a kristályosodást megindítják. Sok esetben a, kristályosodás megindítására elég, ha a kristályosító tartályt megkoppantjuk. 35 Ha a túltelített oldatban éles csúcsok vannak, ezek minden esetre elősegítik a kristályosodást s ezért gondoskodnunk kell arról, hogy a kristályosító tartályok belső felülete lehetőleg sima és olyan ki-40 képezésű legyen, hogy bármely helyen a görbület sugara ne legyen kisebb 1 cm-nél, noha ennél élesebb görbületek sem gátolják okvetlenül a túltelítődést. Célszerű a tartályok belsejét olyan zománccal be-45 vonni, mely likacsoktól vagy egyenlőtlenségektől lehetőleg mentes. A keverés vagy mozgatással termelt kristályok rendszerint kisebb méretűek, mint az oltás révén termeltek s e mellett 50 külső alakjuk is teljesen eltér a rendes módon képződött kristályokétól. A túltelített oldat rendszerint tíz perc alatt teljesen kikristályosodik. Némely esetben úgy találtuk, hogy a zavartalan túltelítődés -55 annál könnyebben érhető el, mennél kisebb a tartály befogadóképessége. Ez egyébként bizonyos mérvig magától értetődő, mert egy nagyobb tömegben több alkalom nyílik a kristályosodás megindulására. Ennek folytán a tartályok méretét 60 egyrészt a feldolgozandó anyag, másrészt a forró oldat elkészítési gondosságának szemmeltartásával választjuk meg. így pl. magnéziumszulfát túltelített oldatát könnyen állíthatjuk elő, még akkor is, ha 65 a nyersanyag szilárd fertőzményeket is tartalmazott. Ezzel szemben pl. nátriumkarbonátból túltelített oldatot csak akkor készíthetünk, ha az oldatban nincs lebegő idegen anyag. Némely esetben, bizonyos 70 anyagok forró s eléggé tömény oldatai nem szolgáltatnak túltelített oldatot. Más anyagok viszont, ha csak az oldat eléggé tömény, az ezt meghaladó töménységtől függetlenül alkalmasak túltelített oldatok 75 szolgáltatására. A forró oldat lehűlése közben a felszíní kéregképződés meggátolására a forró oldatra vizet rétegezhetünk, természetesen lehetőleg az oldat nyugalmának zava- 80 rása nélkül. Lényegtelen, hogy a felrétegezett víz az oldatnál melegebb vagy hidegebb-e, mert az oldat lehűtésére szükségelt idő alatt számottevő diffúzió amúgy sem lép fel. De meggátolhatjuk a kéreg- 85 képződést azáltal is, hogy a kristályosító tartályt a folyadék szintje fölött tömítő fedéllel zárjuk el. Ilyenkor a folyadékfelszín fölötti tér csakhamar telítődik vízgőzzel s a tartály lehűlésekor a vízgőz egy 90 része részben a fedél alsó oldalán, részben a folyadékfelszínen kondenzálódik. Minthogy azonban a fedélen kondenzált víznek az oldatba való cseppenése némely esetben már kiválthatná a kristályképző- 95 dést, a kéregképződés meggátlásának ezen módját anyagonként előbb ki kell próbálni. A kondenzvíznek az oldatba való csepegését egyébként meggátolhatjuk azáltal is, ha a fedelet domborúan képez- 100 zük ki úgy, hogy a rajta kondenzált víz a szélek felé csurog és a tartály falain lefolyva jut csak az oldathoz. A kéregképződést meggátolhatjuk vízzel nem keveredő folyadék rárétegezése 105 által is. Ezt alkalmazzuk pl. bóraxnál. Közepes töménységű bóraxoldatokkal alig lehet túltelített oldatot létesíteni; nagy töménységű bóraxoldatokkal ellenben sikerül, de csak akkor, ha a forró tömény 110 oldat felszínét pl. paraffinnal borítjuk. Az oldat felületére a borító víz- vagy folyadékréteget az oldat bolygatása nélkül sokféle módon vihetjük fel; jól bevált az a mód, mely szerint vékony úszó lapot, 115 pl. falapocskát helyezünk az oldatra s erre csurgatjuk a fedőfolyadékot, amely a deszkáról simán folyik az oldat felüle-