101983. lajstromszámú szabadalom • Kristályosító eljárás
Megjelent 1931. évi február hó 310-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 101983. SZÁM. — IV/i. OSZTÁLY. Kristályosító eljárás. Superflne Chemicals Limited cég: London, mint Henry Oscar Deringr of „Tregrenna" Cherry Orchard, Staines middiesexi lakos jogutódja. A bejelentés napja 1930. évi május hó 10-ike. Angolorazági elsőbbsége 1929. évi május hó 13-ika. A találmány tökéletesített alakú kristályos anyagok, különösen sók előállítására vonatkozik, melyek az eddig szokásos módon létesített kristályoknál gyor-5 sabban oldódnak. Az oldás ilyen gyorsulása annak tulajdonítandó, hogy a találmány szerint létesített kristályok tömegükhöz képest aránylag nagyobb felületűek. A találmány szerinti eljárás, mint 10 a példák is igazolják, igen sokféle kristályos anyagra alkalmazható, de természetesen nem alkalmazható kivétel nélkül minden kristályos anyagra. Sóoldatok túltelítődését már régóta is-15 merik s azt is tudják, hogy az ilyen túltelített oldatok kikristályosítását az oldott anyag egy kristályának beoltása révén indíthatjuk meg. A jelen találmány olyan anyagokra vonatkozik, melyek normáli-20 san aránylag nem állandó, vagyis olyan túltelített oldatokat képeznek, melyek pl. rázkódással szemben is érzékenyek; megállapítottuk, hogy az ilyen anyagokból is könnyen készíthetünk ipari mennyiségek-25 ben túltelített oldatokat; ha e közben bizonyos elővigyázati rendszabályokat követünk s elsősorban a forró telített oldat lehűtését nyugvó állapotban olyan edényekben végezzük, melyeknek belső felü-80 létei teljesen simák és megszakítás nélküliek s e közben az oldat felszínén a párolgást meggátoljuk. Ha ezek szemmeltartásával kellő hőmérséken és kellő tömónységi oldatokból végezzük a kristá-85 lyosítást, a termék az eddigi kereskedelmi termékhez képest semmiesetre sem lesz drágább, ellenben tetszetősebb külsejű és lényegesen gyorsabb oldhatóságú lesz. A találmány tehát lényegileg abban áll, hogy a nyersanyagból forró telített olda- 40-tot készítünk, ezt az oldatot nyugvó állapotban túltelítődésig lehűtjük az említett sajátságú tartályokban, miközben a felszínen való párolgást az alant ismertetendő módok egyikével meggátoljuk, 45 majd a kívánt hőmérsék elértével beoltás vagy kavarás vagy mindkettővel megindítjuk a kristályok képződését, melyeknek felülete tömegükhöz képest aránylag nagy lesz. 50 Ámbár az eljárás alig igényel nagyobb gondosságot, mint a rendes kristályosítóeljárások, azt a nagy előnyt is biztosítja, hogy az egész kristálytermés közvetlenül eladható anyagból áll, ellentétben az ed- 55 dig használatos rendes kristályosítási eljárással, melynél a tartály oldalán és fenekén tömör agglomerátum, a folyadék felszínén pedig kristálykéreg keletkezik. Ha elsőrendű minőség gyártandó, ezek a 60-tömör agglomerátumok, melyek a többi kristállyal együttesen nem adhatók el, elkülönítendők és a legközelebbi adag feldolgozásakor átkristályosítandók. Ez az átkristályosítandó mennyiség gyakran a 65-termelt kristályok 20%-át is kiteszi. A találmány szerinti eljárásnál ellenben a kristályok vagy teljesen különálló egyedek, vagy összeszövődött tömeg alakjában válnak ki, mely utóbbi már igen gyenge 70' mechanikai behatásra is szétesik s alig vagy nem tapad a tartály falaihoz és fenekéhez. Ennek folytán nem kell a képződött kristályokat kiválogatni, hanem egyszerűen csak az anyalúg főtömegét a 75-kristályokról lebocsátani s azután a tar-