101982. lajstromszámú szabadalom • Epi- és diaszkopikus vetítőkészülék
Megjelent 1931. évi február hó 310 -án . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101982. SZÁM. — IX/h. OSZTÁLY. Epi- és diaszkopikus vetítőkészülék. Selbitschka Johann polgári iskolai tanító Wien. A bejelentés napja 1929. évi május hó 10-ike. A találmány epi- és diaszkopikus vetítéshez való oly készülékre vonatkozik, mely az eddigi készülékekkel ellentétben lehetővé teszi, hogy járulékos készülékek 5 alkalmazása nélkül minden tárgyat, tekintet nélkül arra, hogy az átlátszó-e vagy nem, a vízszintes, függőleges, ill. tetszőleges más helyzetben vetíthessünk, mimellett az egyik vetítési módról a má-10 sik vetítési módra gyorsan és biztosan térhetünk át. A vetítésnél egy vagy két fényforrással dolgozhatunk, amikor is minden objektív kétféleképpen használható, azaz minden objektív használható 15 epi- ós diaszkopikus célokra, még pedig oly módon, hogy a nagy fókusztávolságú episzkópikus, nagy távolságok számára való objektív diaszkopikus célokra, a kis távolságok számára való diaszkopikus 20 objektív pedig episzkópikus célokra használható. Ez utóbbi esetben ezen objektív a készülékbe fordítva csúsztatandó be. A találmány lehetővé teszi továbbá, hogy a megvilágítási felület a vetítendő 25 kép nagyságához alkalmazkodhat, továbbá, hogy könyveket és különböző nagyságú területeket a készülék hátfalára felcsavarolható könyvtartó segélyével a vetítési ablak előtt mindkét felü-30 leti kiterjedése irányában elcsúsztathatunk. A rajzon a találmány foganatosítási példája látható. Az 1. és 2. ábra a készülékkel felszerelt 35 háromláb homlok-, illetve oldalnézetét mutatja. A 3. ábrán a fényforrás és az objektív episzkópikus beállítása, a 4. ábrán pedig ezen részek diaszkópi-40 kus beállítása látható. Az 5. és 6. ábrán a készülék oldalnézete, illetve alaprajza látható kisebb felületeknek intenzív megvilágítással való vetítésére. A 7. és 8. ábrán a készülék oldalnézete, 45 illetve alaprajza látható nagy felületeknek nagy fókusztávolságú objektív segélyével való vetítésére. A 9., 10. és 11. ábra végül a könyvtartó homloknézete, alaprajza, illetve oldal- 50 nézete. Hogy tárgyakat függőleges és vízszintes helyzetben, illetve egészen tetszőleges helyzetben is vetíthessünk, a készüléket vízszintes és függőleges tengelye 55 körül forgathatóan rendezzük el. Ezt az állvány sajátos kiképzése révén történhet, amint az példaképpen az 1. és 2. ábra mutatja, mely szerint (b) csővel ellátott (a) háromlábat alkalmazunk, mely- 60 nek a készülék függélyes forgástengelyét alkotó (b) csövére a felső végén (c) csöcsonk támaszkodik, melyre U-alakú (d) tartó van erősítve. A (d) tartó két karjának a felső végén a készülék (f) vízszin- 65 tes tengelyének befogadására való, köralakú (e) kivágás van. Az episzkópikus vetítési módról a diaszkopikus vetítési módra való átmenetet azáltal érjük el, hogy a fényforrást az ol- 70 dalsó állásból az objektív optikai tengelyébe fordítjuk el, a vetítési objektívet a diaszkóptoldatról elkülönítjük és a két oldala felőli toknyílásba helyezzük be. Hogy már most az episzkópikus vetítési 75 módról a diaszkopikus vetítési módra való átmenet igen gyorsan legyen foganatosítható, a tok mellső (g) falán (1., 3. és 4. ábra) számvezetéket rendezünk el, amelyen egy lemez két pár tartórúddal 80
