101967. lajstromszámú szabadalom • Bársonyszerű kelme, valamint eljárás és gép annak előállítására

Megjelent 1931. évi február lió 16-án. MAGYAR KIRÁLYI jKufflL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101967. SZÁM. — XlV/b. OSZTÁLY. Bársonyszerű kelme, valamint eljárás és gép annak előállítására. Oryx Fabrics Corporation cég: Newark (É. A. E. Á.), miiit Paul Shoott Smith new-yerseyi lakos jogutódja, A bejelentés napja 1928. évi augusztus hó 8-ika. É. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1027. évi augusztus hó 9-ike. A találmány bársonyszerű, kelmékre, va­lamint azok előállítására való eljárásra és gépre vonatkozik. A találmány különösen a bársonyszerű kelméknek azon új fajtá-5 jára vonatkozik, melynek elkészítésénél nem szövött alapanyagot használunk és melynek fátyolsűrűsége és finomsága a használati célnak megfelelően változtat­ható. A találmánybeli eljárás és gép segé-10 lyével a kész termék vagy folytonos, vagy pedig megszakított munkamenetben ké­szíthető el. A kész termék mint szőnyeg, lábszőnyeg, bútorkelme vagy más célokra használható fel. A találmány szerinti el-15 járás lényeges költségmegtakarítást ered­ményez az előállításnál 6S TLZ üzemben és pedig azért, mert a szövött, bársonysserű kelmék előállításánál szükséges első munka, a rostoknak fonalakká való fo-20 nása, teljesen elesik. Többszörösen megkísérelték már oly bársonyszerű kelme előállítását, melynél a fátyol egyenes végei ragasztóanyag segé­lyével vannak az alapra erősítve. Ily áruk 25 a mesterséges szőrméit, nyírott szövetek, velurutánzatok, láncbársonyutánzatok és bolyhos kelmék, azonban a tapasztalat azt mutatta, hogy ily bársonyszerű kelmék nem tudták a piacot negnyerni, mivel a 30 fátyol és az aláp közötti kapcsolat csak­hamar meglazult és a szőrök kihullottak. A találmány szerinti eljárásnál a bár­sonyszerű kelmét oly rostok felhasználásá­val állítjuk elő, melyek csak más rostok-85 kai keverve fonihatók és melyek ennek folytán csak csekély értékűek. Használha­tók azonban természetesen az összes többi rostok, úgy állati, mint növényi és ásványi rostok is és pedig más rostokkal keverve vagy önmagukban. Lábszőnyegek vagy ÍO szőnyegek előállításánál előnyösen nem fonható szőrt, pl. kecskeszőrt használunk, mely e tulajdonságánál fogva csekély ér­tékű, azonban a találmány szerinti kelme előállítására alkalmasabb, mint a fonható 45 rostok, mert e kecskeszőrnél a szőnyegben fellépő belső súrlódás, vagyis a bársony­rostoknak egymáshoz való dörzsölődése folytán keletkező súrlódás lényegesen cse­kélyebb, miáltal a találmány szerinti ter- 50 mék élettartama lényegesen emelkedik. Az élettartambeli különbség a fonható rostokból, pl. gyapotrostokból előállított termékekkel szemben onnan ered, hogy e < ' gyapotrostoknak felületükön kis nyúlvá- 55 nyaik vannak, melyek a rostoknak egy­máshoz való tapadását, ill. azok elnemeze­sítését eredményezik, míg a szőrök, mint pl. a kecskeszőr, csak nagyon csekély mér­tékben érdes f elületűek, úgy hogy e szőrök 60 nem tapadnak egymáshoz. Ha a pamut­rostokból készült bársonyszőnyegre rá­lépünk, akkor a bársony rostjai egymáson súrlódnak és a kopás e súrlódás folytán nagyon tetemes, úgy hogy a szőnyeg las- 65 sankint szétmállik. A találmány szerint előállított terméknél, mely a kecskeszőr használatát teszi lehetővé, az egyes bár­sonyrostok ugyan súrlódnak egymáson á szőnyegre lépés alkalmával, azonban e 70 súrlódás nagyon csekély, úgy hogy a ko­pás lényegesen kisebb fokú. Ha továbbá valamely kötőanyagot, pl. vulkanizált gumit alkalmazunk textilszövetből ké­szült hajlékony alappal való összekötte- 75 tésben, akkor bizonyos p árnázóhatást érünk el a végtermékre való lépéskor, mely párnázóhatás szőtt fonalból készült

Next

/
Thumbnails
Contents