101953. lajstromszámú szabadalom • Szalmasajtó

Megjelent 1931. évi február lió 16-án. MAGYAL KIRÁLY SZABADALMI BIUÚSÁG SZABADALMI LEIRAS 101953. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Szalmasajtó. Gebrüder Welger Maschiiieiifabrik Wollenbüttel. A bejelentés napja 1930. évi február hó 28-ika. Németországi elsőbbsége 1929. évi április hó 24-ike. Cséplőgépeknek a szalma elvezetésére való vezetékébe már beépítettek csavar­vonalalakú késekkel ellátott dobokat, amelyek a szalmát takarmány céljára szét-5 vágják. Ezekkel az ismert berendezések­kel szemben a találmány szerint a szal­masajtó sajtolócsatornája előtt oly célból van egy aprítóberendezés elrendezve, hogy a szalmát a sajtolócsatornához ve­tO zető útján, pl. szórási célokra, illetve a papírgyártás számára feldolgozza. Mint­hogy szecskaszerűen simán szétvágott szalma — főleg a szalmaszálakat egymás­sal párhuzamosan sajtoló szalmasajtók 15 esetében — bálokban nem tartható össze, ennélfogva a találmány céljára alkalma­zandó aprítóberendezésnek olyannak kell lennie, hogy a szalmát olyan alakban ap­rítsa, hogy annak a bálokba sajtolására 20 alkalmas tapadóképessége legyen. A mellékelt rajz a találmány szerinti szalmasajtónak néhány példaképpeni fo­ganatosítási alakját mutatja. E foganatosítási alakoknál pl. a szal-25 mának a szükséges tapadóképességét az­által adjuk meg, hogy az aprítást főleg szakítással végezzük. Az egyes szalma­szálakat ezáltal egyenlőtlen darabokra szakítjuk, megtörjük és felhasítjuk, úgy 80 hogy gyapjúhoz hasonló sajátságuk lesz, ami azokat felvevőképessé ós nagy mér­tékben tapadóképessé teszi. A szalmasajtónak (16) keretével (1. ábra) két csapágybak van egyesítve, 35 amelyekben a sajtó főtengelyétől a (17) lánc vagy hasonló szervvel hajtott (1) dob van ágyazva. A (4) adogatóasztal hátsó része fölött lévő (1) dob kerületén több (2) szakítófog van, amelyek a (4) 40 adogatóasztalon elrendezett, felfelé álló (3) szegekkel működnek együtt. Ha a (18) beömlőgaratba hosszú szalmát töltünk, akkor azt az (1) dobnak (2) fogai a (4) adogatóasztalba erősített (3) szegekkel együtt szétszakítják, előre viszik, ahol az- 45 tán (19) menesztők megragadják és a (4) asztalról a sajtolócsatorna (6) töltőnyílá­sába, a (24) tömő alá viszik. Ha a hosszú szalmát nem-aprított álla­potban kell bálokba sajtolni, akkor az (1) 50 dobot ellenkező irányban forgatjuk. A szalma ekkor az (1) dob fölött a (4) asz­talra és innen a (19) menesztők révén a sajtó (6) töltőnyílásába jut. A (4) adogatóasztalra (a 2. és 3. ábrán 55 látható foganatosítási alak szerint) oly garatot is helyezhetünk, amelyet a (25) közfal két (20, 21) aknára oszt, amelyek közül a (20) alsó akna az aprítóberende­zést alkotó (1) dobhoz, a (21) felső akna 60 pedig a sajtolócsatorna (6) töltőnyílásá­hoz vezet. A (18) garat felső végénél a (25) közfal meghosszabbításaként a (22) csappantyú van elrendezve, amellyel a (21) felső akna elzárható. 65 Ha ezen szalmasajtóval a cséplőgépből jövő szalmát szétszakított állapotban akarjuk összesajtolni, akkor a (22) csap­pantyút a rajzon folytonos vonalakkal feltüntetett helyzetébe állítjuk. A ga- 70 ratba vezetett szalma a (20) aknába esik, mire azt az (1) dob (2) fogai és a (3) sze­gek aprítják, azután az a (4) adogató­asztalra kerül. Itt a 19) menesztőfogak vagy hasonló elemek a szalmát megra- 75 gadják és a (24) tömő alá, a sajtó (6) töltőnyílásába viszik. Ha a (22) csappantyút a szakadozott vonalakkal feltüntetett helyzetébe állít­juk, akkor a betöltött szalma a (21) felső 80

Next

/
Thumbnails
Contents