101949. lajstromszámú szabadalom • Tetőszerkezet üvegtetejű építményekhez
tekintve, a tető és az oldalfalak belső körvonalát követően (11) hossztartókra, pl. T-tartókra volt szerelve. A találmány szerint a (10) fűtőcsöveket a 3. ábrán látható 5 módon az (1) bordák belsejében helyezzük el, amit egyébként az (1) bordáknak említett, hajlítás elleni nagyobb szilárdsága akadálytalanul tesz lehetővé, illetve a (10) csövek terhének figyelembevételével sem 10 adódik ki túlnagy keresztmetszetű (1) borda. A találmány azonban ennél is tovább megy, nevezetesen a (10) csöveket sem kell felszerelnünk, hanem az (1) bordáknak amúgy is zárt keresztmetszetét ki-15 használva, a találmány szerint magukat az (1) bordákat alkalmazzuk fűtőcsövek vagy -csatornák gyanánt. Ezen célból az (1) bordákat nem rozsdásodó anyagból készítjük vagy belső oldalukon nem rozs-20 dásodó bevonattal látjuk el; így pl. azok cinkezett vaslemezből állíthatók elő. E megoldás mellett még csak az (1) bordákban lévő (10) csöveknek (csőágaknak) vagy maguknak az (1) bordáknak a fűtő-25 közeggel való táplálásáról, illetve a fűtőközeg elvezetéséről kell gondoskodnunk. Evégből a 4. ábra szerint felül, a középen, egyetlen (10a) bevezetőcsövet, alul pedig, kétoldalt, egy-egy (10b) elvezetőcsövet 30 rendezünk el. E (10a, 10b) csövekkel az (1) bordák a (12), illetve (13) csőágak útján közlekednek. Mint látható, a tető alatt és kétoldalt öszszesen csak három (10a, 10b, 10b) csőre van 35 szükség, tehát az 1. ábra szerinti, eddigi (11) tartók túlnyomó része feleslegessé válik, ami tartószerkezetben való nagy megtakarítást jelent. Az (1) borda trapez-keresztmetszetének 40 alsó oldalát a 3. ábrán (14)-nél szakadozottan jelzett módon befelé ívelten is alakíthatjuk, ami egyrészt a trapéz ferde oldalait jól kimerevíti és másrészt arra az esetre, ha az (1) bordák nem alkotják a 45 fűtőcsöveket, hanem egy-egy (10) fűtőcső befogadására valók, utóbbinak szilárd alátámasztást nyújt. Az (1) bordáknak fűtőcsövekként való alkalmazása nemcsak növényházaknál, hanem általában mindenfajta üvegtetejű 50 építménynél előnyösen jöhet tekintetbe, még pedig az ú. n. izzadási víz elkerülése céljából. Az eddigelé az utóbbi célból pl. a 2. ábra szerinti (1) bordák alsó végeit is üvegfoglalat gyanánt kiképezve, tudva- 55 levőleg kettős üvegezést használtak, hogy a két iivegréteg közötti hőszigetelés a belső csapadék keletkezését lehetőleg meggátolja. A találmány szerinti, egyúttal fűtőcsöveket alkotó (1) bordák használa- 60 tánál kettős üvegezésre nincs szükség, hanem, ha valamilyen fűtőközeg rendelkezésre áll, a fűtött (1) bordák az izzadási víz keletkezését meggátolják. A leírt berendezés egyébként nemcsak 65 fűtésre, hanem kívánt esetben hűtésre is használható. Nevezetesen túlnagy nyári meleg idején az (1) bordákban, illetve az azokban lévő (10) csövekben fűtőközeg helyett hűtővíz keringtethető. 70 Szabadalmi igények: 1. Az üveglapok befogadására való, önhordó, üreges bordákat tartalmazó tetőszerkezet üvegtetejű építményekhez, melyet az üreges (1) bordáknak egy- 75 darabból való zárt keresztmetszete jellemez. 2. Az 1. igényben védett tetőszerkezet megoldási alakja üvegtetejű és központból fűtött vagy hűtött építményekhez, me- 80 lyet az (1) bordák belsejében elhelyezett (10) fűtő-, ill. hűtőcsövek jellemeznek. 3. Az 1. igényben védett tetőszerkezet megoldási alakja, melyet az jellemez, hogy 85 maguk az (1) bordák alkotják a fűtő-, ill. hűtőcsöveket (csatornákat). 4. Az 1—3. igényben védett tetőszerkezet megoldási alakja, melyet az (1) bordák nak fordított trapezalakii zárt kereszt 90 metszete jellemez. 5. A 4. igényben védett tetőszerkezet meg oldási alakja, melyet az (1) bordáknak alsó (14) oldalán befelé ívelt keresztmetszete jellemez. 95 1 rajzlap melléklettel. í'nllas nyomda, Budapest.
