101937. lajstromszámú szabadalom • Eljárás foszforsav és hidrogén egyidejű előállítására

Megjelent 1931. évi február lió 16-án. MAGYAR KIRÁLYI jHgnSL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101937. SZÁM. — IVll/1. OSZTÁLY. Eljárás foszforsav és hidrogén egyidejű előállítására. Société d'Etudes Scientifiques et d'Entreprises Industri elles cég- Ougrée, mint a L'Air Liquide Société Anonyme pour l'Etude et i'Exploitation des Procédés Georges Claude párisi céjí- jogutódja. A bejelentés napja 1929. évi november hó 9-ike. Franciaországi elsőbbsége 1928. évi november hó 10-ike. A találmány eljárás hidrogénnek és foszforsavnak egyidejű és közvetlen előállítására. Az eljárás abban áll, hogy foszfort és vizet — a periodikus vascso-5 portba tartozó valamely fém hozzáadása után — oly hőmérsékleten hozzuk egymással reakcióba, amely a 100°-ot jóval meghaladja, de elég alacsony ahhoz, hogy kellő nyomással a folyékony halmazálla-10 potot fenntarthassuk. Megállapítottuk, hogy az ilyen módon kapott hidrogén csak igen csekély mennyiségű foszforhidrogént tartalmaz. Hasonlóképpen azt is megállapítottuk, hogy jó eredményeket 15 kapunk vízfölösleggel, aránylag alacsony, pl. 250—300 atm. nyomáson és oly hőmérsékleten, amely sokkal közelebb van a víz kritikus hőmérsékletéhez, mint a 100°-hoz, tehát pl. 300—350°-nál nagyobb. 20 Megállapítottuk végül azt is, hogy ha egymással reakcióba hozott anyagokat emulzió alakjában alkalmazzuk, a reakció pillanat alatt végbemegy, a kapott hidrogén pedig még tisztább lesz. 25 A találmény szerinti eljárásnak példa képpeni foganatosítási módja a következő: A foszfort tartalmazó gázokat vagy gőzöket (pl. Thyssen-féle) mosóberende-80 zésbe vezetjük, amelyben a foszfor a vízben kondenzálódik és azzal emulziót képez. Az emulzió képződését hiperhangokat létesítő készülék által képezett ultra hanghullámok segítségével elősegíthet-85 jük. Hasonlóképpen az emulziót későbben, a reakció folyamán ugyanily módon tarthatjuk fenn. Az eredeti foszfortartalmuktól most már megfosztott gázokat vagy gőzöket elvezetjük, összegyűjtjük és különböző oly célra használjuk fel, amelyre 40 alkalmasak; ha szükséges, azon minimális foszformennyiséget, amely a foszfornak vízzel való kondenzálása közben elillanhatott és ennek folytán ezen gázokban vagy gőzökben szuszpenzióban van, 45 bármely erre a célra ismert eljárással visszanyerjük; így pl. az említett gázok vagy gőzök által esetleg tartalmazott minimális foszformennyiséget utólagosan vízzel megbontható fémes foszforvegyü- 50 letté egyesítjük. A mosóberendezésben képződött vizes foszforszuszpenziót szivattyú révén nyomás alá helyezzük, majd a reakciócsőbe vezetjük, — miután az esetleg egy vagy 55 több hőkicserélőkészüléken vezettük keresztül — amelyben az a reakcióból származó hígított foszforsav vagy hidrogén vagy egyszerre mindkettő által elfogyasztott szabad hő rovására újból felmelegít- 60 tetik. A reakciócsőben, amely foszforsavnak ellenálló ötvözetből van és amely — ha szükséges —• akár a villamos, akár a foszfátok redukálására való kemencéből szár- 65 mazó gázokból visszanyert szabad meleg segélyével, akár bármely tetszőleges fűtőközeggel fűthető, a foszfor — a periodikus vascsoportba tartozó valamely fém vagy ily fémsó kis mennyiségének jelen- 70-létében — a nagy nyomáson és a magas hőmérsékleten a víz által oxidálódik, mi-