101914. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szilárd tüzelőanyagoknak, gáz vagy gőzalakú hevítőközeg révén eszközölt desztillálására

Megjelent 1931. évi február hó 3-ári. MAGYAR KIRÁLYI JraMft SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101914. SZÁM. — IV/i. (II/a). OSZTÁLY. Eljárás és berendezés szilárd tüzelőanyagoknak, gáz vagy gőzalakú hevítököeeg révéü eszközölt desztilálására. Sté de Recherches et de Perfectioiinements Industriels cég-Puteaux (Seiue). A bejelentés napja 1930. évi április hó 15-ike. fia szenet vagy lignitet akár eredeti darabos, akár agglomerált alakban desz­tillálunk, a keletkező szilárd termék mi­nősége igen változó, aszerint, hogy mi-5 lyen módon fokoztuk a nyersanyag hő­mérsékét. Ha egyenletes minőségű szilárd terméket akarunk kapni, akkor tulajdon­képpen mindegyik desztillálandó anyag­darabot ugyanazon módon kellene felhe-10 víteni. Ezért a desztillálandó tüzelőanyag rétegén keresztülvezetett fűtőközeg, vagyis a közvetlen fűtés, lényegesen elő­nyösebb a közvetett fűtésnél (amelynél a desztilláló-tartályban lévő tüzelőanyagot 15 kívülről, a tartály falának közvetítésével fűtjük), mert ez utóbbinál az egyes anyag­darabok különböző módon hevülnek fel, aszerint, hogy milyen viszonyos helyzet­ben vannak a tartályfalhoz képest. De 20 még a közvetett fűtésnél is egyenlőtlen a desztillálandó anyagrétegek felhevűlése aszerint, hogy a rétegek a fűtőközeg be-és kilépési helyeihez képest milyen hely­zetet foglalnak el. Ezek az egyenlőtlensé-25 gek ugyan kisebbek, mint aminők a köz­vetett fűtésnél lépnek fel, de még mindig elegendők arra, hogy a gyártott termék forgalmi értékét csökkentsék. A találmány tárgya a jelzett egyenlőt-30 lenségek csökkentésére irányúi. Ha egy természetes vagy agglomerált széndarabot áramló gőz vagy gáz közegbe helyezünk, melynek sebessége egy bizo­nyos értéket nem halad meg, a széndarab 85 felületéhez tapadó, majdnem mozdulatlan közeg-réteg keletkezik, mely rossz hőve­zető rácsnak tekinthető; ez a tünemény különösen az olyan anyagdaraboknál lép fel erősen, melyek, — mint pl. a szokásos agglomerált széndarabok, — többé-ke- 40 vésbbé tojásdad alakúak s ennek folytán nem idéznek elő a közeg áramában szá­mottevő örvénylést. Az említett rossz hő­vezető rács természetesen csökkenti a kö­zeg és az anyagdarab közti hőátvitelt; 45 ennek folytán egyrészt a desztilláció to­vább tart, másrészt az egyes anyagrétegek különböző sebesen hevülnek fel. Megállapítottuk, hogy ha a fűtőközeg áramlási sebességét egy bizonyos értéken 50 túl növeljük, a desztillálás tartama és a különböző anyagrétegek felhevülés! idő­tartamai közti különbségek aránytalanúl csökkennek, ami valószínűleg annak tu­lajdonítható, hogy az anyagdarabok kö- 55 rül már nem, vagy alig képződik nyugvó s ennek folytán hőszigetelő fűtőközeg­hártya, ellenben az anyagdarabok között és körül a fűtőközeg hevesen örvénylik, miáltal lényegesen jobb a hőátadás és 60 gyorsabb a desztillálás. A fűtőközeg kri­tikus vagy minimális áramlási sebessége természetesen az anyagdarabok méretétől s bizonyos fokig azok alakjától is függ; többé-kevésbbé tojásdadalakú agglomerált 65 anyagdaraboknál, melyek mérete 20—60 mm. lehet, a kritikus sebesség másodper­cenként kb. 30 méter. A találmány kiterjed azon esetre is, amikor nem desztillálunk, hanem egysze- 70 nűen csak hőcserét akarunk létesíteni szi­lárd anyagdarabok és egy gázáram kö­zött; ez a feladat felmerülhet pl. olyan hőcserélő-készülékekben, melyekben szi­lárd anyagdarabok és valamely gázáram 75 között kell hőcserét létesíteni.

Next

/
Thumbnails
Contents