101837. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aluminium és aluminiumötvözetek előállítására

Megjelent 1931. évi .január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 101837. SZÁM. — XVI/C. OSZTÁLY. Eljárás alumínium és alumíniumötvözetek előállítására. Dr. Pacz Aladár mérnök Cleveland. A bejelentés napja 1929. évi január hó 3-ika. Németországi elsőbbsége 1928. évi január hó 7-ike. Az alumínium ipari előállítása rendszerint úgy történik, hogy timiföldet kriolit-tartalmú olvadékban oildunik s ezit egyenárammal bontjuk. Az ezen eiljárás-5 hoz szütosógelt timföldet az iparban úgy állítjuk elő, hofey timföld tartalmú nyersanyagokat. különösen bauxitot szódával vagy nátronlúggal náitriumialumdnáittá dolgozunk fel ós ezit timifölddó alakítjuk. 10 Ujabban más aluminiumigyártási eljárások is ismertté váltaik, mielyek azon alapulnak, hogy a tLmföldtarta.lmú nyersanyagot, pl. bauxitot elektrotermikus úton timifölddé alakítjuk át s ezit a timföl-15 deit használjuk kiindulási anyag gyanánt az aluminiumnak vagy atvöizetemieik gyártására. Ismeretes, hogy az eddig gyárilag előállított hutiaHaluminium, valamint ötvö-20 zeltei, még teljesen azonos kémiaii összetétel esetén is a sajátságok, mint pl. megnminkálhiatóság, öntheitőség, ötvözetek minősége, stb. tekintetében gyakran igen lényeges hullámzásoknak van alávetve. 25 Még a teljesen azonos eljárással előállított és kémiailag teljesen azonos összetételűnek látszó alumínium és aluminiuniötvözeitek is gyakran igen különböző sajátságokat mutatnak, ami a feldolgozást, 30 ill. az előállítandó cikkek gyártáisiáit többé kevésbbé bizonytalanná teszi. Kitűnt, hogy ezen hátrány főleg azon alapul, hogy az eddig gyárilag előállított alumíniumot — főleg olcsóság okából — 35 általában nátriumvegyületekből, pl. az ásványi nyersanyagból, pl. bauxitból nátriumalumináton keresztül ellőálilíitoitt közbenső termékekből, pl. alumimiumoxidbói állítatták elő. A bejelentő kísérleteiből kitűnt, hogy 40 az olyan alumínium, mely pl. bauxitnak, vagy más tiinföld'tartialmú nyerisanyagmaik feltárása révén létesített káliumialuminátból keletkezett, más sajátságtoklat mntaí, mint az eddig iparilag náitiriumlaluminát- 45 ból kriolit közreműködésével ternilelit alumínium, még pedig akkor is, ha a két végtermék között kémiai tekintetben nem mutatható ki különbség. Ugyanez áll az ötvözeitelkre is, pl. az ahiminiumtítán-öt- 50 vözetekre, továbbá az alumíniumból, aluminiumcirkon, stb. ötvözetekre is, melleik nemesíthető (pl. még rézitarltalmú) ötvözetek előállításánál kitűnő előöltvöaettéknek bizonyultak. 55 További vizsgálatok már most arra az eredményre vezettek, hogy az alumínium nak, ill. aluminiumötvözeiteknek siajátságait az által lehet javítani, ill. kívánt irányban befolyásolni, hogy az alumiiniu- 60 mot, ill. az ötvözetet olyan közbenső termékekből, pl. aluminiumoxidból állítjuk elő, melyek az ásványi, timíöldtartalmú nyersanyagból, pl. bauxitból, agyagiból stib. legalább két alkálifémnek, pl. a nát 65 riumnak ós káliumnak, vagy a nátriumnak és lítiumnak, sitb. oxidjaival, ill, hidroxidjaival vagy karbonátjaival, vagy hidroxidjaival és karbonátjaival Való csereibcímilás révén keletkeztek. 70 A bejelentő vizsgálatai általában arra engednek következtetni, hogy az alumínium szemcsenagysága függ az élőállításánál jelen levő bázistól, ill. ennek molekulasúly ától, pl. oly értelemben, hogy az 75 aluminiumgyártásnál gyakorlati lag te kinteftbe jövő bázisok: kálMum (39), nátrium (23) és lítium (7), a karbonátjaik-,