101811. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cukorlevek feldolgozására

_ 4 — (3.1) ősapjuk vian. A (27) vezetéknek (32) könyökrésze van, hogy a tartályokban a karboniziált lé szintje a kívánt magasságban maradjon. A (32) könyökrésznek (33) 5 elvezető csőtoldata van, mely kiküszöböli azt a szifonhaitást, mely máskülönben a besűrítő készülék tápvezetékéiben felléphetne. A (2) és (3) tartályok fenekei továbbá a 10 (25) és (26) vezetékek útján a (34) -visszavezető vezetékhez csatlakoznak, melynek (35) csapja van. E vezetékbe a (36) szivattyú van beépítve, mely a (2) vagy (3) tartály tartalmát az (1) tartályba nyom-15 hatja. A (2) és (3) tartályok elosztó készülékekkel vannak felszerelve. A (37) gázvezetékből (38) és (39) csövek ágaznak el, melyeknek (38'), illetve (39') csapjuk van 20 és melyek a (2), illetve (3) tartály belsejébe vezetnek. E csőágakból több (40) és (41) elosztócső ágazik el, melyek a (2), ill. (3) tartály fenekének közelében vannak. A (37) főgázvezetékbe továbbá a (32) nyo-25 másszabályozó van iktatva, továbbá a (43) csap, mely a nyomásszabályozó és a csőelágazások között van és arra való, hogy a karbonizáló tartályokba vezetett gázmennyiséget szabályozza. E csapot célsze-80 rűen a bevezetésben említett korábbi javaslat szerinti módon önműködően szabályozzuk. A leírt berendezés használati, illetve működési módja a következő: 85 A nyers diffuziólevet a (4) készlettartályba adagoljuk, amelyből elegendő mennyiséget vezetünk át a (6) tartályba, hogy a (7) úszó révén megszabott nagyságú, állandó folyadéknyomás létesüljön. 40 Ma a (9) csapot nyitjuk, akkor a répáié a (8) vezetéken át az első (1) tartályba jut. Innen a répalevet a (21) vezeték útján a (2) karbonizáló tartályba vezetjük át mindaddig, míg az utóbbi a kellő szintig 45 meg nem telt. Ekkor a (3) tartályhoz vezető (22) vezeték (24) csapját zárva tartjuk. A (10) készlett,artályba mésztejet vezetünk és ezt a (11) csövön át az állandó 50 szintet biztosító (12) tartályba vezetjük át. Ezután megnyitjuk a (16) csapot, hogy a mészfej a (15) nézőszekrénybe folyjon. Ekkor a (3) tartályhoz vezető (18) vezeték (20) csapját zárva tartjuk, a (19) 55 csapot ellenben nyitjuk, úgy hogy a mésztej a (17) vezetéken át a (2) tartályba folyik, ahol is az a répalével keveredik. Mihelyt a tartályok, szabványos magasságukra meg vannak töltve, a lé és mész bevezetését kis időre beszüntetjük, a (36) 60 keringtető szivattyút megindítjuk és a már a tartályokban lévő keverék karbonizálására gázt vezetünk be. A szénsavat a (37) fővezeték útján vezetjük be és nyomásának kellő szahályo- 65 zását a (42) szeleppel végezzük; ekkor a (3) tartályhoz vezető (39) csőág (39') csapját zárva tartjuk, úgy hogy a gáz a (2) tartályba áramlik. Minthogy a gáz a répaléből és mésztejből álló keverékbe a 70 (2) tartály fenekén áramlik be, ennélfogva a gyöngyöző gázbuborékok a folyadék egész mennyiségét átjárják. Mihelyt a karbonizálás a szokásos végpontig végbement, a lé és ínész bevezetését 75 folytatjuk, a (31) csapot kinyitjuk és azután az eljárást: folytatólagosan továbbvezetjük. A karbon,izált. lé egy része a (2) tartály fenekéből a (25) ós (27) vezetékeken át a 80 (28) ülepítő- vagy besűrítőkésziilékbe ömlik át, míg a lé további részét az, (1) tartályba szivattyúzzuk. A karbonizá.lt lé újbóli keringtetését a találmány előnyös megoldásánál 8:1 arányban foganatosít- 85 juk, vagyis a frissen bevezetett lé minden 1 részre számítva kb. 8 rész levet hozunk ismét keringésbe, pl. ha 200 1 levet dolgozunk fel és 10 1 friss le\-et adunk hozzá, akkor a kezelt léből 80 l-t vissza- 90 vezetünk, 120 l-t pedig a találmány szerinti berendezésen kívüli továbbkezelésnek vetünk alá. A teljesen karbonizált levet oly mértékben vezetjük az ülepítővagy szűrőkészülékbe, amily mértékben 95 friss diffuziólevet vezetünk a rendszerbe. Ily módon a répáié folytonosan karbon izálható. Mint látható, a mészíojnek a léhez való hozzáadása a (2) tartályban, a keverék 100 gázkezelésével egyidejűleg történik. A karbonizálás előtt tehát nem következik be a. lének mésszel való keveredése. A felszálló szénsavbuborékok a lével csak akkor .jutnak érintkezésbe, midőn az a 105 mésszel keveredik. A meszes-ítés és a karbonizálás közötti időköz az üzemben elhanyagolható. A főcél az. hogy a meszesített levet akkor vessük alá a gáz behatásának, mielőtt még a lé tényleg oldott 110 mésszel telítve volna. Másszóval: a levet a gázzal akkor kezeljük, amikor az még csak részben telítődött a mésszel, illetve amikor annak alkalitása még aránylag alacsony azon alkalitásboz képest, mely 115 oldott mésszel való teljes telítésnél mutatkoznék.