101802. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés mozgássorozatok rögzítésére

kezetekkel van összekötve:. A (7) író me­chanikusan dolgozik, mig a (8) író fény­elektromos úton végez feljegyzéseket. A (9) mágnes a (10) fegyverzetet mozgatja, 5 mely a linóm (11) csúcs segítségével a, (J2) szalagra ír. A (12) szalag vagy szin.eis, vagy pedig via.sAbevooatla.] va,n ellátva. A •szalagnak a berajzolt nyí.l irányában való tovarnozgása következtében, tehát, a (10) 10 fegyverzet, illetve a (11) csúcs mozgásai a (12) szalagra folytonos vonal alakjá­ban rajzolódnak fel, Ilyen szalagot a 2. ábrán tüntettünk fel. Le-tekercselés után ugyanilyen képe van 15 a (8) berendezés segítségével előállított fényérzékeny (13) szalagnak is. A (14) elektromágnes a fegyverzeten elrendezett kicsiny (15) tükröt rezgésibe hozza- A (16) fényforrásból kiinduló és a (17) lencse-20 rendszer által összegyűjtött fénynyaláb, miely a tükörre esik, oldalirányban többé­kevésbé eltéríttetik úgy, hogy a fénysu­gárnyaláb (18) kontcentrációs pontja a (13) szalagon görbét ír le. Ezen eljárás 25 számára a szalagnak természet csen fény­érzékenynek kell lennie, míg a (7) beren­dezés esetében a (32) szalag előnyösen vé­kony acélszalagból áll. A szalagok vagy megtarthatják a 2. áb-30 rán feltüntetett alakot, vagy pedig a gör­bevonal mentén keitévalasEthatók. A kettéválasztást mindig akkor végezzük, ha acél- vagy vasszalagokról van szó, mert ezeket egyúttal hangreprodukcióho^ is al-35 kalrnazhatjük. Jelen el járásnál azonban az acélszalagok ritmusszalagok előállítása céljából nyernek alkalmazást. Az acélsza­lag kettéválasztása előnycsen valamely maróeljárás segítségével történik, mert hi-40 szén a (11) szeg a viaszréteget lekaparja, és ezen a helyen a sav a szalagot megtá­madhatja, míg ennek többi részét a viasa­bevonat védi. A savkezelés után a szalag két részre esik szét. 45 Minthogy például egy zenekar karmes­terétől nem lehet megkívánni, hogy zene­karát a 2. ábra szerinti szalag alapján ve­zényelje, oly átrajzolást kell végezni, me­lyeit mindenki könnyen leolvashat. A rit-50 m usszal agn;;k végül felírásképpen oly hang jegyeket kell tartalmaznia, melyeknek egymástól mért távolsága, az egyes han­gok természetes időbeli egymásutánjának felel meg. A szalag letekercselődéscnél, 55 melynek pontosan ugyanakkora sebesség­gel kell történnie, mint a felvételnek, az időszakaszok, amennyiben a szalagot helyt­álló irányjel, mint vonatkozási pont alatt vezetjük keresztül, függetlenek a szalagon, levő egyes hangjegyek térbeli távolságú- 60 tói. Egy ilyen szalagot a mellékelt rajzon különböző foganatosítási alakokban, tün­tettünk fel. A 3. ábrán a (19) szalagon két sorban több-kevesebb hosszú és rövid vo­nal van felrajzolva, melyek zenei hangok 65 esetében az egyes időszakaszok időtarta­mát jelentik. A felső vonalrendszerben a icakcentusc-k vannak berajzolva, míg az alsó a ruellékakceutuso'kat tartalmazza. A (143, 144) stb. számokkal ellátott függőié- 70 ges vonalak az ütemvonjalak, melyek a, ritimusszalag kezdetétől fogva növekedő számozással vannak ellátva, tehát (143, 144) stb. ütemről beszélünk. Ha az ilyfajta szalagot valamely helytálló pont (irány- 75 jel) mellett vezetjük el, akkor az eredeti moz-gáesorozat (hangsorozat) minden to­vábbi nélkül létrejön, amennyiben a ze­nész gondoskodik arról, hogy a jelnek megfelelő lxang abban az időpontban, 80 amelyben a jel fiz irány jelhez érkezik, el­kezdjen hangzani. A 4. ábrán a (20) szalag ugyanezen alapelv szerint van szerkesztve, de termé­szetes hang jegyírássnl, Ennél a hang- 85 jegyek hosszát, tehát a bevezetésben emlí­tett. időszakaszok hosszát és hangsúlyozá­sát a hengjegyíi áG különböző jeleivel fe­jezzük ki. Az 5. ábra oly (21) ritniu-sszala-got szem- 90 léltet, melyre beszédütem eket é» sy.ótago­kat vittünk tel. Ez a ssatag tehát csupán a (20) szalaghoz tartozó kimondott, illetve elénekelt szavakat tartalmazza. Magától értetődő, hogy a két felírást esetleg egyet- 95 len szalagra vilietjük fel. A 6. ábrán feltüntetett berendezés a 3., 4., 5. ábrákban szemléltetett ritmusszala­gok előállítására szolgál. Minthogy ilyen szalagok sokszor vetített filmek hangos 100 kíséretére alkalmazhatók, a 6. ábrán fel­tüntetett berendezésnél egyúttal a néima film és a ritmusszalag megmunkálása kö­zötti összefüggést is berajzoltuk. A (22) irányjel alatt, a (38) lap felett, a (23) néma 105 filmszalag, az 1. ábra szerinti berende­zéssel felvett görbét tartalmazó (24) szá­láig és a vonalozással ellátott üres (25) szalag egyidejűleg halad el. Minthogy néma- filmeken egymás mellett nagy- no számú képnek kell lennie, hogy azok sze­münkben a mozgás benyomását keltsék, azért a néma filmszalag hossza a szüksé­ges ritmus-szalag hosszának többszöröse, más szavakkal a ritmusszalag hosszával a 115 gyakorlatban a filmkép hosszának V» ré-

Next

/
Thumbnails
Contents