101733. lajstromszámú szabadalom • Vezetéktartó árbóc, azon forgathatóan ágyazott karokkal

— 2 -irányában (2. ábra) egyoldali húzóerő hat, akkor a haránttartó a nyugaszából ki lesz emelve és a (dl) rugó be lesz kapcsolva, amely az (y) nyíl irányában hatásos ellen-5 erőhöz hozzájárul és a vezeték elszaka­dása által keletkezett egyoldalú húzóerőt fokozatosan felfogja. A 3. ábrán feltüntetett foganatosítási alaknál két, egyenkint külön lengethető 10 (c, cl) haránttartó van; (7) és (8) a for­gáspontok; mindegyik haránttartó szá­mára (d, dl) csillapító rugók vannak. A 4. ábra egy külső vezetékág, elszaka­dása után kilengett (c) haránttartót szélső, 15 nyugalmi állásában mutatja. Terhelés­ként a (Zl) vezetékhúzóerő hat, ellenerők gyanánt pedig a (Z2, Z3) vezetékhúzóerők, továbbá a (d) fékszerkezet (Zd) húzóereje és az (a) árbocon támadó (A) erő jön te-20 kintetbe. Ezeket az erőket, valamint a ki­lengés szögét számítással meghatározhat­juk. A (d) fékszerkezet (Zd) húzóereje az (a) árbocon forgatónyomatékot létesít. A (d) fékszerkezetet mindig úgy kell mére-25 tezni és beállítani, hogy ennek fékezőnyo­matéka az (a) árbocnak megengedhető el­csavarási igénybevételét meg ne haladja. A haránttartó kilengésének nagysága valamivel nagyobb, mint az a szög, mint-80 hogy a lökés tökéletes csillapítását min­den további nélkül nem lehet elérni. A lékszerkezetet, illetve a rugalmas ellen­erőt ezért úgy kell beállítani, illetve meg­szabni, hogy az árboc elcsavarási igény-35 bevétele a megengedhető mértéket még a haránttartónak az « szögnél nagyobb ki­lengésénél se haladja túl. Oly célból, hogy az árboc túlterhelését elkerüljük, a fék­szerkezetet minden egyes esetben úgy ál-40 lítjuk be, hogy £LZ cl haránttartónak az a szögnél nagyobb kilengésénél kikapcsol­tassék; a haránttartót a szélső nyugalmi állásában a (Z2 és Z3) húzóerők és az (A) árboc-ellen-erő tartják meg. 45 A fékszerkezet akként is kiképezhető, hogy a haránttartónak nagyobbmérvű ki­lengésénél a (d) fékszerkezet idő előtt ki lesz kapcsolva, a (dl) fékszerkezet pedig be lesz kapcsolva úgy, hogy a haránttar­tók az (a) árbocon mindig rugalmas meg- 50 lesznek fogva, miáltal az (a) árbocnak el­csavarási ellenállása állandóan a lökés fékezésére lesz kihasználva. Az 5. ábrán látható foganatosítási alak­nál a kilengethető haránttartónak enge- 55 dékeny ellentámasza van. Az (a) árbocon a két (e, el) hajlításra igénybevett rúd van megerősítve. E két rúd között a sza­bad hajlási hosszt csökkentő két (f, fl) rácsrúd van, amelyeknek külső vége a 60 (g, gl) csavarral az (e), illetve (el) rúdhoz van erősítve. Ha a (c) haránttartó az (y2) nyíl irányában kileng, akkor az (e) rúd hajlításra és ezáltal az (a) árboc elcsava­rásra lesz igénybevéve. Egyidejűleg az (f) 65 rácsrúd és a (g) csavar nyiróigénybevé­telt szenved. Ha a (c) haránttartó bizo­nyos nagyságú szöggel kilengett és ezál­tal a segédszerkezet bizonyos határig meg van terhelve, akkor a (g) csavar elnyíró- 70 clik és az (e) rúd kisebb ellenállást fejt ki. A rudaknak és csatlakozó részeiknek a helyes méretezése által az árbocnak a ha­ránttartó kilengésénél való elcsavarási igénybevételét a megengedhető határokon 75 belül tarthatjuk. A haránttartók rögzítésére való nyuga­szok helyett nyírásra igénybevett csapo­kat vagy a függőlegeshez szög alatt hajló vagy ilyen forgástengelyű forgócsukló- 80 kat, a csavarrugók helyett pedig lemez-, csonkakúpalakú rugókat, folyadékfékeket és hasonlókat alkalmazhatunk. Szabadalmi igény: Vezetéktartóárboc, azon forgathatóan 85 ágyazott karokkal, jellemezve az ár­boc és a kar között elrendezett engedé­keny eszközök (mint pl. rugók, hajlí­tásra igénybevett rudak, hasonlók) és az árbocra szerelt kikapcsolószerlieze- 90 tek (mint pl. nyugaszok, nyírásra igénybevett csapok és hasonlók) által, amelyek az árbocra veszélyes forgató­nyomatékok fellépésénél a rugókat be­kapcsolják, illetve a hajlításra igény- 95 bevett rudak hajlítási ellenállását csök­kentik. 2 rajzlap melléklettől. I'allns nyomda, Budapest.

Next

/
Thumbnails
Contents