101688. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a 2., 3. butilénglikol oxidációs termékeinek előállítására
_ Megjelent 1931. évi január hó 2 -án . MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101688. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás a 2., 3. butilénglikol oxidációs termékeinek eló'állítására. Id. Verhave Hermanus Thomas cégvezető Delft. A bejelentés napja 1929. évi junius hó 27-ike. Hollandiai elsőbbsége 1928. évi julius hó 10-ike. Habár már régóta ismeretes, hogy az aicetilmetiilkarbmol különféle anyagoknak, mint amilyenek pl. a szénhidrátok, origános savak, aldehidek, oxisavák, alko-5 holofc, ketonsavak, stb. különböző mikrobiológiai átalakulásánál képződik, mindazonáltal a kapott mennyiság túlságosan csekély ahhoz, hogy arra a kairibinol előállítására váló technikai eljárást lehetne 10 alapítani. Még azokban az esetek ben is, amelyekben az ilyen bakteriológiai átalakulásoknál a rokon 2.3. butilenglikolnak igen nagy mennyiségei keletkeznek, miint pl. a 15 cukornak baktériumokkal, amilyenek az aerobacter aerogenes, clostridium polymiixa és sok más baktériummal való eler jesztésénél, mikor is ezen glikol az elei-jesztett cukornak több mint 30%-ából 20 képződik: a képződött acetilmetilkarbinol mennyisége ritkán több, mint az elerj eszr tett cukor 1%-a. Ilyen csekély termelési hányaddal ezen eljárás technikailag nem jöhet tekintetbe 25 a karbinol előállításánál. Feltesszük, hoigy az említett erjeszitési eljárásoknál fellépő 2.3. butilénglikol képződését az acetilmetilkarbinol redukálásának köszöni, amely az erjedésnél először 30 képződik, eddigelé azonban nem sikerült az utóbb említett vegyületet az erjedési folyaimat közben az átalakulástól megvédeni. Walpole megkísérelte a karbinolnak 35 nagyobb mennyiségekben való előállítását akképen, hogy oxigént vezetett a 2.3. butilénglikol olyan oldatába, amely aerobacter aeroigenes-sel volt beoltva. Tiszta oxigénnek 22 napig a cefrén át történő bevezetése után a glikolnak csak 7%-a 40 alakult át karbinol lá. A találmány szerinti eljárással a kar-Mnolt cukorból 35%-nyi és még több termelési hányaddal állítjuk elő, akképpen, hogy a cefrén nagy mennyiségű levegőt 45 fúvatunk keresztül olyan erjedés köziben, amely normális feltételek mellett 2.3. butilenglikolt adna. Ezen eredmény annál meglepőbb, mieirt az a levegőmennyiséig, amely nagynak jelezhető, pl. 2.4 m3 le- 50 vegő óránként egy hektoliterre, semmiféle észrevehető hatással sincs az erjedési termékek minemüségére. Csak ha ezen levegőmennyiséget tetemesen fokozzuk, pl. 25 m3 -ro óránként egy hektoliterre, kap- 55 juk jelentékeny termelési hányadban a karbinolt. Ilyen módon lehet a cefrében lévő cukornak 35 ós több súly százalékát aioetilmetilfcarbimollá átalakítani. Szükségtelennek bizonyult olyan erősen 60 szellőztetni, hogy a butilénglikol képzése az erjedési folyamatok közben teljesen megakadályoztassák, mert elégtelen szellőztetésnél képződött glikol a Jőeirjedési folyaimat után a folyadék erős szellőzteté- 65 séneik folytatásával acetilmetilkarbinollá alakítható. Avégből, hogy az említett nagy termelési hányadokat megkapjuk, szükségesnek bizonyult, a távozó levegőt egy vagy több 70 mosóberendezésben mosni. Az említett leveigőmennyiségek csak példaképen vannak feltüntetve, mert lehetségesnek bizonyult, a levegő mennyiségével jelentékenyen takarékoskodni, ha 75 a levegő és az erjedésben lévő cefre közötti érintkezést külön levegőelosztó berend^zé-
