101675. lajstromszámú szabadalom • Tégla

_ Megjelent 1931. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI lHgj| SZABADALMI BÍRÓSÁG jssmab SZABADALMI LEÍRÁS 1016?5. SZÁM. — VUI/a. OSZTÁLY. Tégla. Gyebnár József szobrász Budapest. A bejelentés napja 1929. évi október hó 30-ika. A találmány oly tégla, melyet kötőanyag alkalmazása nélkül lehet fallá felépíteni, miáltal a;z építés sokkal gyorsabban és olcsóbban végezhető és szükség 5 esetén a fal könnyen és a téglák megsértése nélkül szét is bontható. A találmány tárgya a csatolt rajzon példaképen felvett foganatosítási alakjában van feltüntetve és pedig az 10 1. ábra egy tégla oldalnézete, a 2. ábra ugyannak elölnézete, a 3. ábra a tégla felülnézete, a 4. ábra a tégla alulnézete, az 5. ábra a tégla távlati képe, a 15 6. ábra az alsó oldalával fölfelé fordított tégla távlati képe, a 7. ábra egy nagyobb méretű tégla távlati képe, a 8. ábra egy egytégla szélességű falrész-20 let távlati képe, a 9. ábra pedig egy saroktégla távlati képe. Az (a) téglatest alsó és felső oldalából hossz- és harántirányban futó bordák 25 állanak ki, melyek közül a hosszirányú (b, c) bordák a tégla egyik végétől annak középvonaláig, a harántirányban futó (d, f) bordák pedig a tégla egyik oldalszélétől, annak másik oldal széléi g terjed-80 nek. A tégla szélességi mérete f élakkora, mint a tégla hoissza, a bordák szélessége pedig a tégla szélességének egy harmadát teszi ki. A téglatest alsó és felső oldalából kiálló, azonos irányú bordák egymiás-35 hoz képest egy téglaszélességgel eltolva vannak eLrendezve és pedig, a felső oldalból egy darab (b) hosszborda áll ki a tégla hosszközéptengelyében, az alsó oldalból pedig két darab (c) hosiszborda áll 40 ki a téglatest két oldalszéle mentén, továbbá, a felső oldalból két darab (d) harántborda áll ki a fél téglahosszúságnak két sízélső harmadában, az alsó oldalból pedig egy darab (f) harántborda áll ki a fél tégla bosszúsagnak középső liarmadá- 45 ban. Falazásnál az egyik téglának bordáit beJéhelyezzük a másik tégla bordái között levő csatornába, miáltal a téglák, külön kötőanyag alkalmazása nélkül is egymáshoz kapcsolódnak. (8. ábra.) Ha 50 egy téglaszélességnél szélesebb falat falazunk, akkor az egyik sorban a téglákat hosszirányban, a másik sorban pedig keresztirányban helyezzük el, miáltal a hézagok fedik egymást. Sarkok falazására 55 a 9. ábrán feltüntetett saroktéglát használjuk, mely egy rendes téglából és annak egyik végéből derékszög alatt kiálló féltéglából áll. Féltéglák különállóan is használhatók, főleg sarkok falazásánál. 60 A 7. ábrán nagyobb méretű tégla van feltüntetve, melynél a bordák száma meg van növelve, a falazás azonban ezzel is ép úgy történik, mimt a kisebb méretű téglával. 65 Szabadalmi igények: 1. Tégla, melynél a téglaszéleBség a téglahosszúság felével egyenlő, azzal jellemezve, hogy a téglatest alsó- és felső oldalából hossz- és harántirányban 70 futó bordák állanak ki, melyek közül a hosszirányú bordák a tégla egyik végétől annak középvonaláig, a harántirányú bordák pedig a tégla egyik oldalszélétől a másik oldalszélig ter- 75 jednek, továbbá, hogy a bordák úgy rendeződnek el, hogy a téglatest felső oldalából kiálló bordák az alsó oldalból kiálló azonos irányú bordáikhoz