101593. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyékony szénhidrogéneknek, különösen folyékony tüzelőanyagoknak szilárdakból való előállítására

A metán acetilénné alakul át: 2 CH4 = C2IÍ2 + 3 H2 ; végül az acetilén hidrogént köt. le: C2 H2 + (H)n = CnHrn képletű (telítet-5 len) szénhidrogének, valamint (VH, + (H)n = CnIl,n + 2 képletű (telí­tett) szénhidrogének. Végül a kapott szénhidrogéneket kon­denzáljuk, mire azok, ha a fent ismerte-10 tett műveleteket és az ezek végrehajtá­sára alkalmas, az alábbiakban, leírandó berendezéseket megfelelően alkalmaztuk, természetes petróleumhoz hasonló keveré­ket szolgáltatnak. 15 Az említett műveletek elvégzésére pl. az 1. ábra szerinti berendezést használhat­juk. A hevítendő részeket a közös (a) falaza­ton belül rendezzük el, még pedig olyan 20 helyzetben, hogy a generátorként működő (b) tüzelőberendezésből fejlődő hő az em­lített alkatrészeket a kellő hőmérsékletre hevítse. A tüzelőberendezést e célból úgy képez-25 zük ki, hogy a levegő csak a kívánt rneny­nyiségben juthasson abba, amit a (c) to­lattyú tesz lehetővé, továbbá úgy, hogy a tüzelőanyag beadagolása és a hamu eltá­volítása káros levegő behatolása nélkül 80 menjen végbe, mely célból a szokásos (d1 , d2 ) ajtókat alkalmazzuk, melyr ek két, egy­másután záró elemből állnak, melyek soha sincsenek egyidejűleg nyitva. A (b) tüzelőberendezésben keletkező 35 forró gázok útjában a gőzfejlesztő (e) ka­zánt rendezzük el, melyet az (e1 ) cső a tűztérben oly módon elrendezett (e2 ) cső­csoporttal köt össze, hogy utóbbi kb. 800°-ra hevíttessék, amikoris a vízgőz dis-40 szociálódik. E csőcsoport előnyösen vasból van, hogy a disszociációnál keletkező oxi­gént azonnal megkösse ós hogy az (e2 ) cső­csoport kivezető nyílásánál csupán hidro­gén legyen jelen. 45 Az (e) kazánt ezenkívül esetleg az (e3 ) cső útján a (b) tüzelőberendezéshez vezető vízgőzinjektorral is összekötjük. Ugyancsak a (b) tüzelőberendezésben keletkező forró gázok útjában rendezünk 50 el legalább egy (f) retortát, melyet a le­párlandó szilárd tüzelőany-aggal töltünk meg és úgy rendezünk el, hogy 500° körüli hőmérsékletre hevüljön. E retortát az (f1 ) cső útján a (g) edény felső részével kötjük 55 össze. A (g) edény alsó részét a (g1 ) cső az (f) retorta övében elrendezett (h) re­tortával köti össze. A (g) edényben kon­denzálódó nehéz termékek, a (h) retortába kerülve, itt krakkolódnak és a krakkolás könnyű termékei a (g1 ) csövön keresztül 60 visszatérve az (f) retortában keletkező, még nem kondenzált termékekhez csatla­koznak. A (b) tüzelőberendezésben keletkező gá­zokat elvezető nyílást az (i) cső útján a 65 (j) edénnyel kötjük össze. Ugyanezzel az edénnyel még az (e2 ) csőcsoport kivezető nyílását és a (g) edényt is összekötjük. A (j) edényt a (jl ) cső útján, melybe esetleg a (j2 ) ventilátort vagy máseffélét '70 iktatjuk, a (j3 ) esőesoporttal kötjük össze, melyet oly módon helyezünk a forró gá­zok útjába, hogy ezek a csőcsoportot pl. 300°-on elkezdődő csökkenő hőmérsékle­tekre hevítsék. Szükség esetén, túlságos 75 erős hevítés ellen, védőernyőket alkalma­zunk. A (j'! ) csőcsoport kilépőnyílását hű­tőhöz csatlakoztatjuk. Végül a (j) edényben egyrészt oly esz­közöket rendezünk el, melyek a reakció- 80 kat elősegítő hatóanyagokat a gyártási folyamatba vezetik, másrészt oly eszközö­ket, melyek az edénynek legalább egy ré­szében elektrosztatikus mezőt létesítenek. E célre pl. a két (k1 , k2 ) elektróda alkal- 85 inas, melyeket megfelelő vezetők írtján a nagyüzemi feszültségű (k) áramforrással, pl. elektrosztatikus géppel vagy nagy fe­szültséget szolgáltató más szerkezettel, pl. transzformátorral, feszültségfokozóval stb. 90 kötünk össze, mely többször tízezer volt, pl. 80.000—100.000 volt előállítására alkal­mas, mimellett az áramerősség ,a milli­amper törtrésze. A fentiekben ismertetett berendezést, ha 95 minden feltételt kielégítünk, vagyis ha főképen, a különböző gázoknak a (j) edé­nyen való átáramlása elegendő lassú ahhoz, hogy a hatóanyagok hatásukat kellőképen kifejthessék és ha az (f) retor- 100 tában képződött félkokszot a (b) tüzelőbe­rendezésbe töljük át, a találmány szerinti eljárás megvalósítására felhasználhatjuk, amikoris egy és ugyanazon készülékben egyetlen szilárd tüzelőanyagot dolgozunk 105 fel, hogy abból folyékony tüzelőanyagot kapjunk, mimellett a veszteségek minimá­lisak. A fenti berendezésnél szükséges áttöl­tést azonban elkerülhetjük, ha a 2. ábra no szerinti berendezést használjuk, amely, mint látni fogjuk, folytonos működésű. E berendezésben a különböző alkatré­szeket úgy rendezzük el, hogy a szilárd tüzelőanyag adagolása folytonos legyen és 115

Next

/
Thumbnails
Contents