101563. lajstromszámú szabadalom • Acélrácsmű falakhoz, födémekhez, tetőfelületekhez és más épületrészekhez, valamint eljárás és készülék az ezen rácsműben alkalmazott bádoglemeztartók előállítására

— 3 — gasságban fareteszekkel támasztjuk alá, melyeket a födémgerendák öveire tolunk fel. A fecskendezett felső (20) lemezek kihéjalása után a mennyezetet képező alsó 5 (21) lemezeket állítjuk elő azáltal, hogy a (14) kötővasakba a (18) szigetelőrétegeket fonjuk be, azután alul fecskendezett betonnal és a falakhoz hasonlóan, finom mészvakolattal (2. ábra) vonjuk be. 10 A tetőfelületeket a 10. ábra szerint a padlót hordó felső födémbetonlemezekhez hasonlóan állítjuk elő és célszerűen bőrkéregpapírburkolattal von juk be. A falakat képező betonrétegek fecsken-15 dezése előtt az oszlopok között az (F) ablakfákat (1. ábra) és a (T) ajtófélfákat helyezzük el és azokat a falban magával a fecskendezett betonnal tömítjük el. A szükséges (19) füstcsatornákat (2. 20 ábra) az illető fal fecskendezése előtt hullámos kéregpapírból előállított és vízállóvá impregnált (27) csövek révén vájjuk ki, melyeket a fecskendezés közben beakasztott golyóláncok (3. ábra) segélyé-25 vei tartunk meg változatlan alakban. A golyóláncoknak a beton megmerevedése előtti gyakori mozgatása révén az esetleges púpokat is visszaszorítjuk. A füstcsatornában bennmaradó hullámkéreg-30 papírcsövek helyett a golyólánc segélyével széttartott, önmagukban összerúgózó vékony acélbádogból készült köpenyeket is alkalmazhatunk. A kettősfalú tartóövek az épületben kü-35 lönbözőképpen összetalálkozó valamennyi tartónak igen egyszerű összeköttetését teszik lehetővé. Így pl. a 6—8. ábrák szerint a (33) födémgerendát a (32) mestergerendával vagy kereszttartóval akként kötjük 40 össze, illetve egyúttal az (1) oszlopon azáltal rögzítjük, hogy a (34) laposvaskengyel végeit (7. ábra), mely kengyelt a (33) gerenda üreges övébe az utóbbiban kimart (44) harántrésen át (8. ábra) toltuk 45 be, a (32) mestergerenda üreges övének hajlatába kiképezett hasítékokon át az (1—4) oszlopnak a homlokoldalon nyitott üreges övébe toljuk. A tartók gerinceinek lyukain áthúzott (37) drótok az összeköt-50 tetést leválás ellen biztosítják. Ha a födémgerenda az oszlopon, pl. a fedélszék alatt, túlnyúlik, akkor a födémgerenda üreges övét két (44) harántréssel látjuk el, egy-egy (35) laposvasszögdarab szá-55 mára. Hasonló módon kötjük össze a valamely földszinti sor födémgerendáira állított, a fölötte lévő emelethez tartozó oszlopokat, még pedig akár egyetlen (40) laposvaskengyel, akár pedig (38) laposvasszögdarabpár és (41) drótok segélyével 60 (6. ábra). Ugyanezen elv szerint rögzítjük egymáshoz a hegyes szög alatt összetalálkozó valamennyi tartót is, melyeknek gerincei ugyanazon síkban vannak; így pl. a födémgerendákra felfekvő (42) tető- 65 szarukat (43) laposvaskengyelek és (45) drótok révén, továbbá az (51) torokgerendákra fekvő szarukat (10. ábra) az (53) laposvasszögdarabok segélyével rögzítjük. Hasonló módon kötjük össze az (51) torok- 70 gerendát a hozzátartozó (49) szelemennel, még pedig az (52) laposvasszögdarabpár segélyével. Két egymást keresztező gerincű tartónak — mint pl. az 5—6 válaszfaloszlopoknak az alsó és felső födém- 75 gerendával való — összeköttetése (39) laposvaskengyelek segélyével történik, melyeket a (33) födémgerenda üreges övének mindkét oldalon lévő hajlatában kiképezett hasítékokon illesztünk át és 80 derékszög alatt lehajlított végeiknél fogva a homlokoldalról tolunk be az oszlopok üreges övébe. Éppen ilyen módon történik a bizonyos szög alatt összeérő tartóknak, mint pl. a tetőormon összetalálkozó (42) 85 szaruknak (11. ábra) összeköttetése, még pedig (46) laposvasszögdarabok és (47) drótok segélyével. Azonban az ereszcsatornát tartó kampókat is, a 6. ábra szerint, legegyszerűbb módon a tetőgerenda üre- 90 ges övébe való betolás révén erősítjük meg. Vízszintesen egymásra fekvő tartókat, mint pl. a (33, 32) vagy (54) tartókat a 6. és 9. ábra, szerint akként rögzítjük egymáshoz, hogy U-alakú (36, 55) drótken- 95 gyeleket az alsó tartó üreges övének hajlatán a szélesség irányában, a felső tartó üreges övén azonban a gerinc mellett vezetünk át, mimellett azok kinyúló végeit visszahajlítjuk. Továbbá a 10. ábra szerint 100 a kisebb profilú (48) fedélszékoszlopot a szélesebb (49) szelemennel (50) drótkengyelek segélyével kötjük össze, melyeknek számára a (48) oszlop vége előtt az üreges övek hajlatát átfúrjuk; a drótkengyel be- 105 húzása után a kengyelnek az övek széleire visszahajlított végeit a (49) szelemen gerincében kiképezett lyukakon vezetjük át és meghajlítjuk. Egy pontban találkozó több gerenda 110 összeköttetését az 5. ábra szerint a következőképpen foganatosítjuk: Az egyik (69) gerendában, az üreges övnek a harántgerenda felé eső hajlatában alul és felül a (70) haránttartó övszélességével meg- 115 egyező szélességű hasítékot képezünk ki. E hasítékokba a (70) haránttartónak a gerinctől a kapcsolat hosszának megfelelő