101550. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vizes bitumen diszperziók előállítására

— 3 — és teltsége. A diszperzió viszkozitása,t és teltségét főleg a diszpergáló szer minemüsége, a szemcsenagyság, a víz mennyisége és a diszperzió utókezelése befolyásolják. 5 Így pl. vízzel erősen felduzzadó agyagszerű anyagok a viszkozitást fokozzák. Ugyanclsak kedvező hatású az olyaai hőmérsék alkalmazása, amelynél a legfinomabb diszipergált részecskék keletkeznek, 10 anélkül, hogy ezek újból összefolyhatnának. Ha pl. a di szpergáláskor az aszfaltnak vagy a keveréknek hőmérséke túlságosan magas, a keveréket a diszpergálókészülékben le kell hűteni, vagy járulékos 15 vizet kell bekeverni, hogy a részecskék összefolyása elkerül tessék. Ügy a nagy szemicseméret, mint a vizes fázis túlságos mennyisége hátrányos. Ha a vízimennyiség egy bizonyos határt meghalad, a le-20 begő állapot állandósága veszélyeztetve van. Ezt különösen azon esetben kell szem előtt tartani, amikor a diszperzióba elektrolitok is keverendők. A találmány szerint bármilyen, vízzel 25 egyébként nem elegyedő anyagot diszpergálhatunk. Ilyen anyag pl. az aszfalt vagy más szilárd vagy Miig szilárd bitumen, vagy szénhidrogén, továbbá a fúvatott petróleumimaradékok is. Ugyancsak 30 diszipergálhatók a szurkok, valamint állati, növényi vagy ásványi eredetű gyanitaszerü anyagok, melyek járulékos folyósító olajokkal lágyíthatok. Diíszpeirgáló anyag gyanánt pl. olyain anyagot 35 használhatunk, mely tetemes mennyiségű kolloidáiiis anyagot tartalma®. Némely esetiben célszerű több diszpergáló anyag keverékét alkalmazni, még pedig olyan viszonos mennyiségben, hogy 40 a keverék jobb diszpergáló hatással bírjon, minit as egyes alkatirészek kiilönkülcn. Ha pl. kb. 30% bentonitot és 70% fazekas agyagot használunk a keverék jobb diszperziót fog szolgáltatni s a disz-45 pierzió több teltséggel és nagyobb lebegtetőképeisséggel fog bírni, mintha csak az egyik diszpergáló-anyagot egymagában használtuk volna. Hasonlóképpen, ha bentonit és erre számított 5% vagy több ka-50 zein keverékét alkalmazzuk asiafalt diiszpergálására, mikor is a bentonit alkalitartalma a kazeint felduzzasztja, teltebb diszperziót kapunk, mely kiszáradás után vízállóbb hártyát hagy hátra, minit ha a 55 diiszpergáló-sziereknek csali egyikét alkalmaztuk volna. A kevert diszpergá 1 ó-szerek további példája bentonitnak és őrlőtt palának keveréke. A találmány érteiméiben pl. kb. 38 és 93° között olvadó, gőzzel finomított asz- 60 faltot koUoidáMs agyag", mint diszpergálószer segélyével diszpergálunk. A diszpergálást folytonosan vagy adagonként végezhetjük. Utóbbi esetben a koMoidális agyagból sűrű vizes szu&zpen- 65 ziót készítünk, s ezt kb. az aszfalt olvadáspontjára hevítjük fel. Az aszfaltot is felhevítjük, aimíg jól szivattyúzható lesz, kb. 166—222°-TM, ha az aszfalt kemény, míg lágyabb minőségeiknél rendszerint 70 már alacsonyabb hőfok biztosítja, a, kellő folyékonyságot. A vizes agyagsziuszpenzió olyan halmazállapotú, hogy alakját nem képes megtartani, de 2—5 cm. átmérőjű nyíláson laisisan kifolyik. A masisizának 75 ilyen halmazállapota fontos követelmény, mert a diszpergálási művelet jó eredménye nagy mérvben függ attól a súrlódástól, aruely az asz,faltnak a sűrű agyagmasszába való bekeverésekor fellép. 80 A fceiverőkéiszülékbe töltött agyagmaszszához heves keverés közben fokozatosan csurgatjuk az olvasztott asztaltól. Az erős keverés lényeges követelmény, mert e nélkül a fázis megfordulásénak veszélye lép- 85 het fél. Az aiszifált adagolásakor és diszpergálódáisaköT a keverék sűrűsödik s ennek folytán vizet kell adagolni, hogy a keverék viszkozitása állandó maradjon. Az aszfaltot a vízzel váltakozva vagy 90 egyidejűleg folyathatjuk be a kellő arányban. Célszerű, ha az aszfalt hőmérséke a 100°-ot meghaladja úgy, hogy a forró aszfalttal érintkezésbe jutó vízből fejlődő gőzbuborélkok habot képezve,, az aszfalt 95 felületét megnövelik. Amint az aszfalt a sűrű vizies szuszpeazióval érintkezésibe jut. a keverőmű karjai az aszfaltot a sűrű agyag szuszpenzióban finom fonalakká húzzák ki. A sűrű szuszpenzió viszkóz,i- 100 tása elősegíti ezen fonalak képződélsét és nyújtását. Ezen fonalak nagy sebességgel képződnek és gyorsan vékonyodnak, amíg végül a keverék hőmérsékétől és viszkozitásától s a, kavarás sebességétől függően 105 a fonalak annyira megvékonyodtak, hogy elszakadoznak s a további keverés folytán rövid fonaldarabokká, végül pedig cseppecskékké alakulnak. Ezt az elosztást nemcsak a keverés, hanem a jelen levő no kolloid is elősegíti, mely növeli a diiszpergálandó aszfalt felületi feszültségét vagy csökkenti a diszpergáló közegét, A fenti módon létesített diszperzió mikroszkópi vizsgálata szerint a diiszpergált 115 anyag gömb- vagy tojásdadalakú szemcsékből áll, melyek annál finomabbak, mennél tökéletesebb volt a diszpergálás.