101491. lajstromszámú szabadalom • Zsinórzár

Megjelent 1930. évi december hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI jKHng SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101491. SZÁM. 1/Í. OSZTÁLY. Zsinorzár. Hahn Pál kereskedő Berlin. A bejelentés napja 1930. évi február hó 7-ike. A találmány zsinorzárra vonatkozik, szalagok, cipőzsinorok vagy bármily zsinorzat, különösen gumifűzőzsinorok végeinek fogvatartására, mely tetszés sze-5 rinti anyagból, pl. fémből, szaruból, celluloidból stb. való lemezből áll. Oly zsinorzárak ismeretesek, a melyek abból állanak, hogy fűzőknél, cipőknél stb. a zsinór végeit tetszés szerinti anyag-10 ból való lyukgatott (merev vagy hajlékony) lemezen keresztül kell húzni. Úgynevezett háromlyukas zárak is ismeretesek, melyek abból állanak, hogy a szalagvéget elsősorban két lyukon kell 15 keresztülhúzni, azután a harmadik lyukon és végül be kell csíptetni a lemez és azon szalagrész között, mely a két első lyuk között látható. Ezeknek a záraknak hátránya, hogy 20 különösen hosszabb használat után nem zárnak biztosan, minthogy alkalmas csiptetőberendezés hiányzik. A találmány szerint e hátrányokat azáltal szüntetjük meg, hogy a zsinorzást 25 alkotó lemezben a szalagvég részére való bevezetőhasíték legalább egy, ehhez szög alatti csiptetőhasítékhoz olykép csatlakozik, hogy mindkét hasíték derékszöget képez vagy, ha egymáshoz képest átlós 30 irányban két csiptetőhasíték van, akkor a három hasíték megközelítően T-alakot képez. Mérvadó és a találmány jellegzetessége, hogy az egyik vagy mindkét keresztirányú hasíték keskenyebb, mint a 35 szalag átmérője. Midőn a szalagot ily kereszthasítékba bevezetjük, azt a bevezetés helyén olykép nyomjuk össze, hogy a rendesen fellépő erők által helyzetéből ki nem húz-40 ható, vagyis gumizsinórok használata esetén a zsinórt becsiptetendő helyének tájékán kinyujtjuk és e kinyújtott és ezáltal vékonyabbá vált részénél fogva a megfelelő kereszthasítékba vezetjük. Midőn a zsinórt eleresztjük, akkor a zsinór 45 megint összehúzódik, és a kereszt-, illetve csiptetőhasíték alatt és fölött eredeti átmérőjét kapja vissza, miáltal ellentállás állíttatik elő, mely a szalagot normális használat alkalmával helyzetében tartja. 50 Ez a csiptetőhatás fokozható még azáltal, hogy a szalagot, mielőtt azt a csiptetőhasítékba vezetjük, legalább egy, ugyanazon lemezben kiképezett lymkon vezetjük keresztül, mely lyuknak átmé- 55 rője lényegesen nem nagyobb, mint a szalag átmérője. Ez a lyuk a csiptetőhasítékba bevezetendő szalag irányára derékszög alatt kibővíthető. Azáltal, hogy a szalagot a lyukba való 60 vezetés céljából többszörösen áthajlítjuk, elmozdulás elleni ellentállását annyira növeljük, hogy rendkívüli igénybevételek sem mozdítják ki helyzetéből. A bevezetőlyuk helyett szögalatti, vagy 65 T-alakú hasíték is képezhető ki a lemezben. Ha egy és ugyanazon lemezben két hasíték van, akkor lehetséges a szalag mindkét végét, vagy annak két különböző helyét a lemezben lerögzíteni. 70 Azonkívül lehetséges több zsinórt egymással összekötni. A zár önműködő nyitása ki van zárva, azonban a szándékolt nyitás könnyen lehetséges. Azonkívül a zár olyan, hogy 75 egy és ugyanazon lemez bizonyos határok között két különböző vastag szalag bevezetését engedi meg. Még megjegyzendő, hogy a bevezetőhasíték, melyhez a tulajdonképeni csíptető- 80