101479. lajstromszámú szabadalom • Nyilvántartó készülék

— 2 — Valamennyi betétre továbbá jellemző az, hogy a szekrény rekeszeibe elhelyezve felső szegélyükkel, egymás mögött, lépcsőzetesen kiemelkednek és e kiemelkedő 5 rész úgyszólván automatikus regisztratúrát alkot, mert a betét, a rajta látható címfelirat folytán, minden keresgélés nélkül azonnal látható és időveszteség nélkül kiemelhető. 10 A találmány szerint azonban több betétet, egymás mögött, ugyanazon magasságban is elhelyezhetünk, úgy hogy csak egymás mögötti csoportok emelkednek ki lépcsőzetesen. Evégből a betétek felső szé-15 lén az alfabetikus regiszterekhez hasonló, de vízszintes betű- vagy számsort alkalmazunk, ahol is mindegyik betét felső szélén a tájékoztató jeleket felvevő mezőnyök sorát csak az illető betéten szereplő, 20 pl. azonos kezdőbetűjű személy- vagy árunevek csoportjához tartozó betűig vagy számig hagyjuk meg, a szegély többi részét pedig kivágjuk, amint azt alább majd közelebbről ismertetjük. Ily módon 25 a különböző mutatószámok, betűk vagy más jelek ugyanazon magasságban, egymás mögé helyezett betétek esetén is külön-külön láthatókká válnak. A tájékoztató betűket vagy jeleket két 30 (esetleg több) egymásfölötti sorban is alkalmazhatjuk, még pedig, az alább leírandó módon, az egyes lapok alsó szélének betűmagassággal való megrövidítése révén. Ekként két vagy több feliratsor 35 válik láthatóvá, ahol is az illető betűn túleső betűket felvevő mezőnyöket vagy szegéi yreszeket, mint említettük, kivágjuk. Ily módon egy-egy csoportban egyszerre 10—20 vagy több betű, számjegy 40 vagy szó, illetve számjegy- vagy szócsoport válik láthatóvá és az egész dobozban egyszerre akár 1000, sőt még több számlát síb. tekinthetünk át, ami által rendkívül nagy nyilvántartóanyag kezel-45 hető meglepő gyorsasággal. A találmány szerinti szekrény ós az ennek közreható eszközeit alkotó betétek, mint röviden jeleztük, többek között az ú. n. gyorskönyvelést teszik lehetővé. 50 Ennek az a lényege, hogy egyetlen alapkönyv (pl. pénztári napló vagy egyetlen alapkönyvív, pl. érkezett váltók íve, elfogadványok íve, kimenőszámlák íve, érkezett számlák íve stb.) alapján a leg-55 összetettebb üzemeknek, bármennyi számlából álló könyvelése az áruskontrózókészülékben gyorsan, könnyen és biztosan, a legnagyobb áttekinthetőséget nyújtó iiiődoii bonyolítható le. E könyvelési rendszerben a számlák 60 száma teljesen korlátlan, úgy hogy pl. a költségszámlák, minden munkatöbblet nélkül, a legapróbb részletekig felbonthatók és külön, számlaszerűleg lehet kimutatni az összes címeken felmerülhető költsége- 65 ket (kiadásokat). Ha pl. egy kolbászárugyárra gondolunk, melyben az élő sertésből, mindennemű fűszerekből, belekből, kötözőanyagokból stb., szalonna, sonka, háj, te- 70 pertő, kolbász, hurka stb. készül, a találmány szerinti számlarendszer segítségével gyorsan és pontosan ki lehet mutatni, hogy az egész évi feldolgozás mennyi szalonnát, sonkát stb. adott és ezen az 75 alapon a legtökéletesebb utókalkuláció készülhet, arányszámok állíthatók össze a forgalom alapján, megállapítható a haszonkulcs, a vállalat rentabilitása stb. A csatolt rajzok a találmány szerinti 80 nyilvántartókészüléknek és a hozzávaló betéteknek példaképpen! megoldási alakját, vázlatosan tüntetik fel. Az 1. ábr cl & készülék oly megoldási alakjának függélyes metszete, mely keskeny 85 nyilvántartócédulák rendezett gyűjtésére van szánva. A 2. ábra e megoldási alak részleges elölnézete. A 3. ábra egy másik, kartotéklapok fel- 90 vételére szánt megoldási alaknak függélyes középmetszete. A 4. ábra e másik megoldási alaknál használt, kiemelhető rekeszek egyikét távlati ábrázolásban mutatja. Az 95 5. ábra a rekeszek sülyesztésére való, közös, alsó, eltolható tartó egy részének távlati nézete. A 6. ábrán az egyik rekesz, példaképpen, két kartotéklappal együtt, vázlatos vég- io( nézetben látható. A 7. ábra a kiemelhető rekesz módosított alakjának a 6. ábrához hasonló nézete. A 8 és 9. ábrák a 3. ábra szerinti szekrényt fel-, illetve leesappantott talpakkal, io£ kisebb léptékben mutatják. A 10., 11. és .12. ábrán a találmány szerinti készülékhez való betétlapoknak különböző rendszerei láthatók. Az 1. és 2. ábra szerinti szekrényt kívül- n( ről az (1) mellsőfal, a (2) hátsófal, két (3) oldalfal (melyek közül csak az egyik van feltüntetve) és a (4) fenéklap határolja, mely utóbbi azonban csak arra való, hogy a szekrényt valamely asztalra vagy más llí alátétre helyezhessük, míg a nyilvántartócédulákat felvevő, a törzsszabadalom szerinti készülékéhez hasonló rekeszek tulaj-