101410. lajstromszámú szabadalom • Elektromágneses relais

Megjelent 1930. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101410. SZÁM. Vll/j. OSZTÁLY. Elektromágneses relais. Telefoiiaktiebolaget L. M. Ericsson Stockholm. A bejelentés napja 1929. évi augusztus hó 22-ike. Svédországi elsőbbsége 1928. évi augusztus hó 24-ike. A találmány patkóalakú, mágnesmagú, elektromágneses relais, melynek mágnes­magja laposvasból, célszerűen bádog­lemezből van kivágva. A találmány sze-5 rint a horgony olcsó tömeggyártást lehe­tővé tevő, igen egyszerű módon van a mágnesmagon ágyazva, t. i. a mag és egy hozzáerősített lemez által képezett zseb­szierű fészekbe van befogva, mimellett a 10 horgony a mágnesmag lapjával párhuza­mos tengely körül lengethető. A csatolt rajzokon a találmány szerinti relaisnek több kiviteli alakja van feltün­tetve. Az 15 1., 2. és 3. ábra az egyik kiviteli alak oldalnézete, felülnézete, illetve homlok­nézete. A 4. ábra e kiviteli alak elektromágnesé­nek nézete. Az 20 5., 6. és 7. ábra a második kiviteli alak oldalnézete, felülnézete, illetve homlok­nézete. A 8. ábra az utóbbi kiviteli alak mágnes­magjának nézete. 25 Az 1—4. ábrákon feltüntetett kiviteli alak háromágú mágnesmagja (1) bádog­lemezből van kivágva, mely lemez hátsó, felhajlított széle (5) karimát képez, mely­lyel a relais a tartóállványhoz erősíthető. SO A (6) mágnestekercs a mag középső (3) szárának egyrészét veszi körül. A (7) hor­gony (1. és 2. ábra) téglányalakú lapos­vas, mely a mágnesmag (2, 3, 4) szárainak külső végei fölött fekszik egy ékkereszt-35 metszetű zsebben, melyet a mágnesmag szárai és egy (8) lemez képeznek. Az utóbbi egyenlőtlen szárú U-alakban van meghajlítva és rövidebb szára a mágnes­mag (2, 3, 4) ágainak végeihez van erő-40 sítve (9) csavarok révén. Ez a lemez tehát egyúttal merevíti a mágnesmagot. A (8) lemez felső, hosszabbik szára a mágnes­mag lapjához hegyesszögben hajlik és a mágnesmag ágaival együtt trapézkereszt­metszetű zsebet képez, melynek párhuza- 45 mos oldallapjai merőlegesek a mágnes­mag lapjára és melyet belső, nyílt olda­lán a (6) mágnestekercs homloklapja ha­tárol. A (7) horgony ebben a zsebben fog­lal helyet és mellső széle körül, a mágnes- 50 mag és a (8) lemez felső szára által hatá­rolt szegletben, lenghet. A horgony for­gástengelye tehát a mágnesmag lapjával párhuzamos és a mágnesmag hossz­irányára merőleges. A horgonyt a (8) le- 55 mezzel két (10) sodronyrúgó köti össze és tartja emelt helyzetben. E rúgók egyik vége a (8) lemez belső széléhez van erő­sítve egy-egy (11) csavarral, másik végeik pedig a horgony két külső sarkához van- 60 nak kötve, a (8) lemezből kivágott (13) lyukakba sülyesztett fejű (12) csava­rokkal. Ez a relais két kontaktuscsoportot mű­ködtet (14 és 15 a 3. ábrán), melyek a 65 mágnesmag szélső szárai alatt (16) szige­telőtömbbe vannak befogva. Az utóbbi a mágnesmaghoz van erősítve. A kontak­tusrúgókat a horgony két (17, 18) szeg révén működteti, melyek szigetelőanyag- 70 ból készülnek és a mágnesmag szélső (2 és 4) száraiból kivágott lyukakba vannak beillesztve. A (8) lemezbe, felső szárának belső szélén, (19) állítócsavar van be­csavarolva, melynek vége a mágnesmag 75 középső szárára támaszkodik. A (19) csa­var elállításával a (8) lemez belső szabad­szélének a mágnesmagtól mért távolsága változtatható, vagyis a horgony normális helyzete szabályozható, a (8) lemez hajié- 80

Next

/
Thumbnails
Contents