101400. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos kisütőcső üzemére
Megjelent 1930. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101400. SZÁM. — Vll/e. OSZTÁLY. Eljárás elektromos kisütőcső üzemére. N. Y. Philips' Gloeilampenfabrieken cég Eindhoven. A bejelentés napja 1928. évi szeptember hó 20-ika. Hollandiai elsőbbsége 1927. évi október hó 29-ike< A találmány elektromos kisütőcső, kiilönpeen pedig oly kisütőcső üzemére vonatkozik, mely ibolyántúli fény kibocsátására allkialtmais. Ibolyántúli fény kibocsátására 5 való többfajta elektromos kisütőcső isimérétest Ezen kisütőcsövék általában megegyeznek abban, bogy szilárd vagy folyé|kiony elektródák között higanygőzben önálló kisülést létesítenek. A ikisülésd tar-10 tállyt résziben bizonyos mennyiségű higannyal töltik; emellett a higanygőz a gáztölitésmek egyetlen alkatrésze^ mely a kisülésben részt vesz. Az ilyen kisütőcső működtetésénél az elektródáik közlött oly 15 intemzíitálsiú ívkisülés létesül, hogy a kisütőcső hőmérséklete és ezzel a higany gőznyomása, nagy mértékben megnövekedik. Mi azt találtuk, hogy az ibolyántúli* 20 fény hozatma lényegesen megnövelhető, ha a higanygőz nyomása alacsony, még pedig ©zen hozam annál jobban növe;ke>di'k, iminélalacsO'nyabbá válik a higanygőz nyomása. Kitűnt, hogy alacsony nyo-25 másnál a szpektrum látható részének megfelelő fény kisugárzása csökken, miig az ibolyántúli fény, nevezetesen, a higanyvonal 2536 Angström-egységnyi hullámhossznál erősem előtérbe lép. 80 A találmány értelmében ibolyántúli fény kiisiugárzására való, pozitív oszlopkisüléses elektromos kisütő'Csövet oly módon tartjuk üzemben, hogy a. cső hőmérséklete 100°-!nál alacsonyabb, a csőben levő 85 higany gőznyomása tehát 0.3 mm-nél kisebb. Emellett pozitív oszilopkisüléses oly kiisütőcsövet alkalmazunk, imielynek töltélse nemesgázt, célszerűen argonit és bizonyos mennyiségű higanyt tartalmaz, 40 mimellett a cső fala, legalább részben, az ibolyántúli sugarakat átbocsátó anyagból áll. A cső alacsony hőmérsékletét különböző módon érhetjük el, pl. a cső külső hűtése vatgy az áramerősség és a csöfeszültség alkalmas megválasztása álfák A 45 ciső izzókatódával lehet ellátva, amilkoris előnyös, ha a katóda W ehnelt-ka tóda. Wehnelt-,katódák ugyanis már meglehetősen alacsony hő,mérsékleten emittálnak, úgy hogy a esőiben fejlesztett hő cseklóly, 5fl A katódát külön hevítőáraim helyett a kisülési áram által szintén hevíthetjük. Nemes gáz jelenléte elégséges1 , számú higanymolekula gerjesztéséit idézi elő ahhoz, hogy a kívánt sugárzást kapjuk. 55 Töltőgázul célszerűen argont használunk, azonban argonnak más gázokkal való keverékei, melyeiknek nem kell nemesgázoknak lenniük, így pl. hidroiglémnel, vagy pedig nec'iinial való keverékei, szintén ked- 60 vező eredményeket adnak. így pl. haszr' nálhatunk oly töltésit, mely higanygőzön! kívül neont és kis mennyiségben argomit tartalmaz. Nincs kizárva, hogy a maigy higanynyo-' 65 mással dolgozó higanylámpákkal szemben adódó, az előbbiekben ismertetett kedvező hatás ctka abban rejlik, hogy a nagy 'higanynyomással dolgozó higanylámpáikniáll a kisülésben létesített ibolyántúli fényt 70 kijebb fekvő h i gan y gőz rétegek abszorbeálják, azonban ezen elméletet c®ak hipo-^ tetiikusan említjük és találmányunk ezen elmélettől nem függ. Kitűnt, hogy a találmány szerinti eljá- 75 ráis értelmében, üzemben tartott kisüitőcsövek az eddig ismert eljárások szerint üzemiben tartott higanygőzlámpáknál kisebb energiafogyasztássnáil nagyobb mennyiségű ibolyántúli fényt emittálnak. 80
