101377. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ábráknak (díszítések, betűk) elektromos izzólámpákon való előállítására

Megjelent 1930. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI qgggvK SZABADALMI BIRÖSAG SZABADALMI LEÍRÁS 101378. SZÁM. — XVI/g. OSZTÁLY. Szerkezet csapágycsészéknek csapágyfémmel való kiöntésére. Magyar Ónművek Fémkohó és Vegyipari r.-t. Budapest. A bejelentés napja 1929. évi november hó 29-ike. A találmány szerkezetre vonatkozik csapágycsészétknek csapágyfélmimel való kiöntésére. Az új öntőszerkezet egyik rendkívüli előnye, hogy a beöntött csap-5 ágyfém mindenütt megmunkált fémfelületekkel találkozik, úgy hogy pontos öntésről (németül Genaugiessen) van szó. Fontos előny az is, hogy az öntőszerkezet a behelyezett csapágy csészét a maghoz ké< 10 pest pontos viszonylagos helyzetébe önműködően helyesen állítja be és további előny, hogy az öntőszerkezet lehetővé teszi, hogy a kiöntött csiapágycsészét a magról ütés vagy vésés nélkül igen gyor-15 san és teljesen sértetlenül vegyük ki. A találmányt az új öntősaerkezetnek a rajzon látható foganatosítási példája kapcsán fogjuk elmagyarázni. Az 1. ábra az öntőszerkezet függőleges kö 20 zépnietszete A 2. ábra az öntőszerkezet aljzatának és s, ráerősített magnak felülnézete. A 3. ábra az 1. ábra (3—3) vonala mentén vett metszet a kiöntött csapágy csészét az 25 öntőszerkezetből kiemelő villa elhagyásával. A 4. és 5. ábra az öntőszerkezet két végzárólapjának kisebb léptékű elölnézete, a 6. ábra pedig a feiső rögzítő zárólap 80 ugyancsak kisebb léptékű oldalnézete. Az öntőszerkezet fémiből való (a) aljzatából felfelé nyúló (b) peckekre (d) mag van ráilleszt": e<, mely méreteiben és alakjában pontosan a kiöntendő (f) csapágy-85 csészeféléhez tartozó tengelycsap szerkezetének felel meg. A (d) mag az (a) alzaton (g) csavar és (gl) ék segélyével bizonyos határok között beállíthatóan van erősítve. A (d) mag egyik, az (a) aljzat felfelé 40 nyúló (al) falához támaszkodik egy (h) zárólap, mely, amint ez a 4. ábrán látható, lent két (hl) lábban végződik, melyekkel, ha a (d) mag fölé helyezzük, az (a) aljzat felső felületére támaszkodhat, míg félkör- 45 alakú és a (d) mag (dl) toldatával azonos átmérőjű (h6) nyílása a (dl) magtoldaton fekszik fel (1. ábra). A (h) zárólap egyik oldalfelületén egyik oldalon nyitott (h2) öntőtölcsér van kiképezve, mely lent két 50 (h3) ágra oszlik. A (h) zárólap mindegyik (hl) lábán (h4) támasztó bütykök vannak kiképezve, melyekhez az (f) csapágycsészefélben levő (fl) bordák (3. ábra) támaszkodnak, ha a csapágycsészefelet a (d) mag 55 fölé borítjuk; ezáltal a csapágycsészefél a (d) maghoz képest a tengelyre merőleges irányban a kellő viszonylagos helyzetbe mindenkor kényszerűen rögzítődik. A (d) magnak a (h) végzárólappal ellen- 60 tétes vége felett (i) végzárólapot rendezünk el, melynek (il) lábain ugyancsak (i4) támasztó bütykök vannak (5. ábra), melyek az (if) csapágycsészefél (fl) oldalsó bordáihoz támaszkodva a csapágycsésze- 65 felet helyes haránthelyzetében biztosítják. Az (i) zárólapon megmunkált (i2) felület van, mely a kiöntendő (f) csapágycsészefél egyik homlokfelületéhez támaszkodik (1. ábra) és a másik (h) zárólapon levő, az (f) 70 csapágycsészefél ellentétes homlokfelületéhez támaszkodó, ugyancsak megmunkált (h5) felülettel szemben foglal helyet. Ily módon ugyancsak kényszerűen biztosítjuk azt, hogy a kiöntendő csapágycsészefél a 75 (d) maghoz képest a tengelyirányban is mindenkor kellően helyezkedjék el. Az (i) végzárólap (i3) fogantyúval van ellátva,